Az alábbiakban a leggyakrabban használt tech zsargont szeretném egy kicsit érthetőbbé tenni azok számára is akik nem mozognak annyira otthonosan a számítógépek világában.
Hálózat vs protokoll
A számítógépes hálózat olyan gépek összessége, amelyek összekapcsolt rendszereként működnek. A különböző erőforrások megosztása érdekében kommunikálnak egymással, vagyis mindenki arra szakosodik amihez a legjobban ért. A hálózat egy-egy számítógépét csomópontnak (node) is szokták hívni.
A hálózatban való részvételhez minden gépen fut egy szoftver vagy alkalmazás (az úgynevezett csomóponti szoftverkliens vagy csak szoftverkliens). Ez tartalmazzak azokat a szabályokat vagy protokollokat tartalmaz, amelyek megszervezik és koordinálják a számítógépek között a kommunikáció módszerét.
A számítógépes hálózatok általában valamilyen adatbázist kezelnek.
A hálózatok lehetnek privátak, például egy technológiai vállalat belső rendszerei. Vagy nyilvánosak, mint például az internet vagy akár egy fájlmegosztó alkalmazás.
Amikor magánjellegű egy hálózat az általában hierarchikus rendszerként épülnek fel, ahol minden gépnek más-más szerepe van, és néhánynak fontosabb funkciója van, mint másoknak. Amikor nyilvános a hálózat az általában peer-to-peer hálózatként épül fel, ahol minden résztvevő csomópont hasonló szereppel és funkcióval rendelkezik. Peer-to-peer, azaz közvetítő nélküli egyenragú felek kommunikációjáról van szó itt.
A magánhálózatok általában zárt forráskódú szoftvereket, a nyilvános hálózatok pedig inkább nyílt forráskódú szoftvereket futtatnak, így azok könnyen elérhetőek, áttekinthetők és megoszthatók minden résztvevő számára.
Mi az a blokklánc?
Szigorúan véve a blokklánc egy számítógépes hálózat által kezelt adatbázis, amely tartalmazza a rendszer számláiról, egyenlegeiről, illetve adott esetben az intelligens szerződésekről szóló információkat.
Ez azt jelenti, hogy a „blokklánc” nem a gépek hálózata, nem a csomópont, se nem maguk a csomóponti szoftverkliensek. Ez csak egy adatbázis.
Ennek a adatbázisnak a használata úgy zajlik, hogy az emberek és a vállalkozások folyamatosan küldik a tranzakciókat a hálózatnak, a csomópontok fogadják azokat, és minden információt újra továbbítanak az összes többi részt vevő csomópontnak, beleértve a bányászokat is. A bitcoin bányászok ezeket a tranzakciókat blokkokba csoportosítják, majd kiszámítanak egy kriptográfia titkosítású hasht, amit proof-of-work mechanizmusnak hívnak. Ezt elküldik el a hálózat többi résztvevője részére, amely ellenőrzi ezt a hasht majd ha többen lellenőrizték (validálták) a hasht, akkor a blokkot és a benne rejlő tranzakciókat felveszik a láncra, azaz az adatbázisba.
Így az új adatok blokkokban kerülnek be az adatbázisba, és ezért nevezik blokkláncnak, azaz a blokkok láncolatának.
A blokklánc-adatbázis fő jellemzője, hogy az összes adatot teljes mértékben továbbítják és replikálják az összes résztvevő csomópontban. Ez az ilyen típusú hálózatok kulcsfontosságú biztonsági funkciója, mert minden csomóponton megtalálható így a teljes blokklánc másolata.
