Miért tartanak a hatóságok a stabilcoinoktól?
A stabilcoinok – azaz az árfolyamukhoz általában dollárhoz kötött kriptovaluták – egyre népszerűbbek a kripto világban. Első ránézésre stabilak, gyorsak és olcsók. Akkor mi a probléma? A hatóságok világszerte egyre szigorúbban figyelik őket, és több okból is aggódnak.
1. Nincs átláthatóság, mi fedezi őket
A legnagyobb félelem az, hogy nem minden stabilcoin mögött van valódi fedezet. Bár a kibocsátók azt állítják, hogy minden egyes coin mögött egy dollár vagy hasonló értékű eszköz áll a bankban, ezt nem mindig lehet ellenőrizni. A legismertebb ilyen eset a Tether (USDT), amely évekig nem adott részletes bizonyítékot a tartalékairól.
2. Rendszerkockázatot jelenthetnek
Ha egy népszerű stabilcoin hirtelen elveszítené az árfolyamát – vagy kiderülne, hogy nincs mögötte megfelelő fedezet –, az láncreakciót indíthat el a kriptopiacon, vagy akár azon túl is. Ez történt 2022-ben a TerraUSD nevű algoritmikus stabilcoinnal, amely bedőlt, és milliárdokat égetett el befektetőktől.
3. Megkerülhetik a pénzügyi szabályokat
A stabilcoinokat bárki használhatja, bárhol, bármikor. Ez szuper a felhasználóknak, de a hatóságok szerint könnyen lehet velük pénzt mosni, szankciókat kijátszani, vagy adózást elkerülni. Ráadásul kikerülik a hagyományos bankrendszert, amelyre sok ország pénzügyi felügyelete épül.
4. Versenytársat jelentenek az állami pénzeknek
A központi bankok attól is tartanak, hogy ha túl sokan használják a stabilcoinokat – főleg nagy tech cégek által kibocsátott változatokat, mint amilyen a Facebook korábbi terve, a Libra volt –, az gyengítheti az adott ország fizetőeszközét vagy akár a jegybank szerepét is.
Összefoglalva:
A stabilcoinok hasznos eszközök lehetnek a gyors és olcsó pénzmozgásra, de a mögöttes kockázatok miatt a szabályozók nem nézik őket jó szemmel. Egyre több ország dolgozik a saját szabályrendszerén, hogy egyszerre védjék a fogyasztókat és a pénzügyi stabilitást – miközben nem akarják teljesen elfojtani az innovációt sem.
