Mi a pénz?
Ahhoz, hogy megértsd mi a Bitcoin, először azt kell megértened, mi a pénz.
A pénz áruk és szolgáltatások csere értéke. A történelem során a pénz különféle formákat öltött, többek között aranyat, kagylót és papírt is használtak az emberek a cserekereskedelem kiváltására.
A fizikai pénz különféle formákat öltött a történelem során, gyakran az azt használó társadalmak kulturális és gazdasági gyakorlatát tükrözve. A fémpénz és a papírpénz megjelenése előtt sok civilizáció árupénzre támaszkodott – olyan tárgyakra, amelyek belső értékkel bírtak, és széles körben elfogadottak voltak a kereskedelemben.
A pénz egyik legkorábbi formája a tengeri kagyló volt, különösen a cowrie kagyló. Ezeket évezredeken át fizetőeszközként használták Afrikában, Ázsiában és Óceániában. A cowrie-kagylók tartósak, könnyen szállíthatók és nehezen másolhatóak, így hatékony csereeszközzé váltak. Afrika egyes részein a cowrie-kagylókat a 19. századig használták.
Az ókori Mezopotámiában az állatok, például a tevék, a juhok és a szarvasmarhák fizetőeszközként szolgáltak. Ezek az állatok értékes javak voltak, amelyek tejet, húst, munkaerőt és bőrt biztosítottak. Az állattenyésztési tranzakciókat agyagtáblákon rögzítették, bemutatva ezen állatok fontosságát a korai gazdasági rendszerekben.
A fűszerek a fizikai pénz másik formája voltak, különösen a középkorban. Ez idő alatt az olyan fűszerek, mint a bors, a fahéj és a szegfűszeg hihetetlenül értékesek voltak, és gyakran aranyat értek. Az európai kereskedők Ázsiába és a Közel-Keletre merészkedtek, hogy megszerezzék ezeket az értékes javakat, amelyeket nem csak az ételek fűszerezésére, hanem tartósítására is használtak. A fűszerkereskedelem jelentős kereskedelmi utak kialakításához vezetett, és befolyásolta a felfedezés korát.
Egy érdekes történelmi történet a mikronéziai Yap szigetén használt Rai köveknek nevezett nagy kőpénzekről szól. Ezek a hatalmas, fánk alakú kövek akár 3,6 m átmérőjűek is lehetnek, és jelentős tranzakciókhoz használták őket, mint például hozomány vagy földvásárlás. A kövek tulajdonjogát szájhagyomány útján állapították meg, és a kövek gyakran méretükből adódóan a helyükön maradtak, pénzként való felhasználásukban pedig a tulajdonjog átruházása volt a kulcsfontosságú szempont.
A fizikai pénz e példái bemutatják a társadalmak által csereeszközként használt tárgyak sokféleségét, amelyek mindegyikének megvan a maga egyedi kulturális és gazdasági jelentősége.
A modernkori pénz
A fenti példákat követően a jól ismert papírpénz felváltotta a fizikai eszközöket. Ez az úgynevezett fiat pénz, aminek értékét kormányrendelet határozza meg, nem pedig a belső értéke.
A Fiat pénz egyfajta valuta, amelyet egy kormány bocsát ki, és nem azért van értéke, mert fizikai áru, például arany vagy ezüst van mögötte, hanem azért, mert a kormány fenntartja azt, és az emberek hisznek az értékében. A fiat pénz értéke a kínálat és a kereslet viszonyából, valamint a kibocsátó kormány stabilitásából adódik, nem pedig egy fizikai áru vagy árustandard értékéből. A “fiat” kifejezés a latinból származik, ami azt jelenti, hogy “legyen”. Ez tükrözi a fiat pénz természetét: azért van értéke, mert a kormány törvényes fizetőeszközként rendeli el a tranzakciók során. A koncepció évszázados múltra tekint vissza, de a modern fiat pénzrendszerek a 20. században terjedtek el, különösen az aranystandard (a pénz értéke az aranyhoz volt kötve) feladása után. Ma a világ legtöbb valutája, beleértve az amerikai dollárt, az eurót és a jent, fiat pénz.
A fizikai valuta használata azonban korlátozott, hiszen készpénz mivolta miatt leginkább személyes átadásra van csak lehetőség. A technológia fejlődése tette lehetővé a praktikusabb megoldás, a digitális pénz megjelenését. Ezzel viszont azonnal fel is merült a duplaköltés problémája. Duplaköltésre akkor kerül sor, amikor ugyanazt a digitális pénzt többször is el lehet költeni, hiszen fizikailag nincs csereeszköz, így ellenőrzni kell a tranzakciókat, hogy ne kerüljön sor jogosulatlan pénzköltésre.
Ezt a Bitcoin megjelenése előtt, csak központilag kibocsátott pénzzel lehetett megoldani, ahol a tranzakciókat egy főkönyvben rögzítették.
A főkönyv egy adatbázis vagy nyilvántartás, amelyet a pénzügyi tranzakciók vagy számlák nyomon követésére használnak. Ez lényegében egy napló, ahol minden tranzakció rendszerszinten le van könyvelve, ezáltal biztosítva a rendszer pontosságát, visszakereshetőségét.