Warren Buffett, a világ egyik legismertebb és legsikeresebb befektetője szerint a jó eredményekhez nem zsenialitás, hanem józan ész kell.
„A befektetés nem olyan játék, ahol a 160-as IQ-val rendelkező győzi le a 130-ast” – szokta mondani. És ha valaki, hát ő tudja, miről beszél.
Buffett több mint hat évtizedes pályafutása alatt olyan vagyonra tett szert, ami ma már legendás. Mindezt úgy, hogy ő maga soha nem használt bonyolult matematikai modelleket vagy kifinomult algoritmusokat. Egyszerűen csak sokat olvasott, gondolkodott, és megvárta a megfelelő pillanatot.
Elég néhány jó döntés
Buffett gyakran hangoztatja: nem kell rendkívüli dolgokat tenned ahhoz, hogy rendkívüli eredményeket érj el. Ő például azt állítja, hogy egész életében mindössze egy tucat igazán jó befektetési döntést hozott – ez nagyjából öt évente egyet jelent.
Ezek közül az egyik legismertebb, amikor 2008-ban, a pénzügyi válság csúcspontján 5 milliárd dollárt fektetett a Goldman Sachsba – mindössze egy telefonhívás és néhány óra tárgyalás után. Máskor viszont azért utasított el egy üzletet, mert túl bonyolult volt a pénzügyi jelentés (ez volt a Lehman Brothers esete). Ez is mutatja: számára a világos, átlátható vállalatok mindig előnyt élveztek.
Nem a piacra, hanem az üzletre figyel
Buffett nem azért fektet be, hogy „megverje a piacot” vagy spekuláljon. Azt keresi, amit ő „olcsó, biztonságos és jó minőségű részvénynek” nevez – vagyis olyan vállalatokat, amelyek stabil alapokon állnak, jó ár-érték arányban vásárolhatók meg, és hosszú távon képesek növekedni.
Nem csoda, hogy jelenleg, 2025-ben, amikor a részvénypiac drága, Buffett vállalata, a Berkshire Hathaway története során először több készpénzt tart, mint részvényt. Nem pánikból – egyszerűen most nem talál elég jó lehetőséget.
Ez sokat elárul arról, hogyan látja a piacot: ha egy olyan ember, aki 59 éven át évi majdnem 20%-os hozamot ért el, most inkább a készpénzt választja, talán nekünk is érdemes elgondolkodni a túlzott kockázatvállaláson.
A türelem és az önuralom fontosabb, mint az ész
Buffett szerint a sikeres befektetéshez nem zsenialitás kell, hanem jó temperamentum. Tudni kell türelmesnek lenni, kivárni a jó lehetőségeket, és nem sodródni a tömeggel.
„A befektetés a világ legjobb üzlete, mert soha nem kell elütni a labdát. Egész nap várhatsz egy neked tetsző dobásra – és amikor a mezőny éppen elalszik, akkor üthetsz” – fogalmazta meg egy baseball-hasonlattal.
Ez a filozófia nemcsak a tőzsdére igaz, hanem az életre is: elég néhány jó döntést hozni, ha nem csinálsz túl sok hibát.
Olvasni, érteni, cselekedni
Buffett minden nap órákat tölt olvasással: napi öt újságot, magazinokat, éves jelentéseket, pénzügyi beszámolókat. Nem tanulmányokat készít, nem elemzői modelleket gyárt – hanem gondolkodik és megfigyel. Így amikor eljön egy különleges lehetőség, azonnal tudja, hogy élni akar vele.
Ez a „készenlétben levés” lehet a kulcsa annak, hogyan lett a világ egyik leggazdagabb embere úgy, hogy közben megőrizte egyszerű, szerény életvitelét is: ugyanabban a házban él, amit 1958-ban 31 500 dollárért vett.
Mit tanulhatunk tőle?
- Nem kell zseninek lenned, hogy jól fektess be.
- A türelem és az önkontroll kulcsfontosságú.
- Nem érdemes a tömeg után rohanni.
- Kevés, de jó döntés is elég lehet a sikerhez.
- A tudás halmozása hosszú távon kifizetődik.
Ahogy ő maga mondta: „Hosszú távon a tőzsdei hírek jók lesznek.” A kérdés az, ki tudjuk-e várni.
