Április 14-én különös esemény zavarta meg a bitcoin kereskedőket: valaki elhelyezett egy hatalmas, 2500 bitcoinra vonatkozó eladási megbízást a Binance tőzsdén, ami akkori árfolyamon körülbelül 212 millió dollárt jelentett. A megbízás azonban hamarosan nyomtalanul eltűnt, és ezzel kisebb pánikot, illetve volatilitást idézett elő a piacon.
Ez a jelenség – amikor egy nagy volumenű megbízás felbukkan, majd eltűnik anélkül, hogy teljesült volna – a „spoofing” nevű manipulatív kereskedési technikára utalhat. A kérdés most az: valóban visszatért ez az illegális taktika a kriptovaluta-piacokra?
Mi az a spoofing?
A spoofing lényege, hogy egy kereskedő szándékosan elhelyez nagy vételi vagy eladási megbízásokat, melyek célja nem az, hogy teljesüljenek, hanem az, hogy befolyásolják a piaci hangulatot. Miután a piac elkezd ezekre a mesterséges megbízásokra reagálni – például elmozdul az árfolyam –, a kereskedő hirtelen visszavonja azokat, és másik irányban pozíciót vesz fel, hogy profitáljon az általa keltett mozgásból.
Ez a gyakorlat az Egyesült Államokban a 2010-es Dodd-Frank törvény értelmében egyértelműen törvénytelen. Ennek ellenére a kriptovaluta-piacokon – ahol a szabályozás még mindig gyerekcipőben jár – időről időre felbukkan.
Mi történt most pontosan?
Április 14-én valaki 2500 BTC-t (akkori áron kb. 212 millió dollár értékben) akart eladni a Binancen 85 600 dolláros egységáron. Ez az ár körülbelül 2-3%-kal volt a piaci ár fölött. A megbízás megjelenésére sok kereskedő reagált, a bitcoin ára elkezdett emelkedni, hogy „megközelítse” ezt az eladási szintet – valószínűleg azt gondolták, ez egy fontos ellenállási szint lehet.
Ezután azonban a megbízás hirtelen eltűnt.
Az adatok alapján ez még azelőtt történt, hogy a megbízás teljesült volna. Az így keletkező likviditási vákuum zavart okozott a piacon, és az árfolyam hirtelen visszaesett.
Több elemző szerint ez tipikusan egy spoofing eset lehetett: valaki szándékosan próbált hatást gyakorolni az árakra egy hamis nagyságrendű megbízással.
Miért probléma ez?
A spoofing súlyosan torzítja a piacot. A tapasztalatlanabb kereskedők azt hiszik, hogy valós eladói vagy vevői nyomás van egy adott árszinten, ezért döntenek a vásárlás vagy eladás mellett. Ez azonban illúzió, amit a „spoofoló” kereskedő kihasznál.
Dr. Jan Philipp, az Európai Központi Bank korábbi elemzője szerint az ilyen manipulációk rendszerszintű gyengeséget mutatnak, különösen az alacsony likviditású, kevéssé szabályozott piacokon. „Ez a fajta viselkedés hátrányba hozza a kisbefektetőket, és ha nem kezeljük megfelelően, a piac hosszú távon elveszítheti a hitelességét” – nyilatkozta.
Mit mond a Binance?
A Binance szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a tőzsde folyamatosan figyeli a kereskedési tevékenységeket belső és külső eszközökkel is, hogy kiszűrje az esetleges visszaéléseket. Azt is hozzátették, hogy ha bármilyen manipulációra fény derül, az érintett számlákat felfüggesztik, és együttműködnek a hatóságokkal.
A szóvivő azonban nem kommentálta konkrétan a 212 millió dolláros eltűnt megbízás esetét.
Máskor is előfordult
A kripto története tele van hasonló esetekkel. A 2017-es ICO-őrület idején nem volt ritka, hogy kereskedők óriási (több százmillió dolláros) megbízásokat helyeztek el, majd hamar visszavonták őket. A cél ugyanaz volt: az árak manipulálása.
Arthur Hayes, a BitMEX alapítója egy korábbi blogposztjában arról írt, hogy egyszerűen lenyűgöző, hogy a spoofing legális. Szerinte ha valaki 1 milliárd dollár értékben akar bitcoint venni, akkor egy ugyanekkora eladási megbízással „blöffölhet”, hogy jobb árat kapjon.
Mi lehet a megoldás?
A probléma kezelése részben a szabályozó hatóságok, részben a tőzsdék felelőssége. A szabályozóknak egyértelmű definíciókat, büntetéseket és elvárásokat kell megfogalmazniuk. A tőzsdéknek pedig fejlett megfigyelőrendszerekre, árfolyam reakció-megszakítókra (circuit breakers) és szigorúbb listázási szabályokra van szükségük.
„A kisbefektetők nem fognak maradni egy olyan piacon, ahol folyamatosan átverik őket. Ha a kripto túl akar lépni a kaszinó fázison, olyan infrastruktúrát kell kialakítania, amely a tisztességes részvételt jutalmazza, nem az insider játékokat” – fogalmazott Dr. Philipp.
A 212 millió dolláros „eltűnt” megbízás emlékeztet minket arra, hogy bár a kriptovilág egyre inkább intézményesedik, még mindig van hová fejlődni a piaci integritás terén. A spoofing nemcsak hogy jogilag problémás, hanem a piac egészének bizalmát is aláássa. A kereskedőknek, tőzsdéknek és szabályozóknak közösen kell fellépniük a manipuláció ellen, ha azt szeretnénk, hogy a kripto valóban érett, hosszú távon is megbízható pénzügyi piac legyen.
