A Bitcoin 55%-a névtelen tárcákban rejtőzik – és ez pontosan a terv

A Bitcoin-tulajdonlás kérdése régóta vita tárgya, de Galaxy Research október 14-i adatai most ritka pillanatképet adnak arról, hogy valójában kinél van a világ legnépszerűbb kriptovalutájából a 20 millió egységnyi forgalomban lévő készlet. A válasz elég meglepő: a többség senkihez sem köthető egyértelműen.

Mit mutat a Galaxy-diagram?

A Galaxy Research és a TimeChainIndex közös adatain alapuló vízszintes oszlopdiagram két nézőpontból elemzi a Bitcoin-kínálatot. Az „All supply” sáv az összes BTC megoszlását mutatja általános kategóriák szerint — tőzsdék, ETF-ek, letétkezelők, bányászok, vállalatok, kormányok, a rejtélyes Patoshi-minták és egyéb azonosított szereplők szerint. A „Labelled only” sáv már konkrét neveket említ: Coinbase, Binance, BlackRock, Grayscale, Kraken és hasonlók.

A számok szerint az összes azonosított kategória — tehát tőzsdék, ETF-ek, custodianok, bányászok és a többi ismert szereplő együttesen — a jelölt kínálat mindössze 45 százalékát fedi le. A maradék 11,1 millió BTC semmilyen ismert entitáshoz nem rendelhető hozzá.

Ez nem elveszett érmét jelent. Ez önkurzust jelent.

11,1 millió BTC — és senki sem tudja, kinél van

A teljes forgalomban lévő Bitcoin-készlet nagyjából 20 millió egység körül jár jelenleg. Ebből az 55 százalék feletti rész olyan tárcákban ül, amelyek nem köthetők egyetlen ismert intézményi szereplőhöz, tőzsdéhez vagy bányászhoz sem. Ez nem kisebbségi részhányad — ez az abszolút többség.

Az ismeretlen tárcák nagy része valószínűleg magánszemélyeké, akik „not your keys, not your coins” alapon tartják a saját privátkulcsaikat. A hardveres tárcák, papírtárcák és szoftveres megoldások mögött névtelen tulajdonosok állnak — és ez a Bitcoin eredeti ígérete szerint pontosan így is kellene lennie.

Persze nem mindenki él. A kutatások szerint a korai érmék egy jelentős hányada valószínűleg örökre elveszett — elfeledett jelszavak, tönkrement merevlemezek, elhunyt tulajdonosok. Hogy a 11,1 millióból mennyi él és mennyi halott, azt senki sem tudja biztosan.

Patoshi-nyomok és intézményi nevek

A Galaxy-diagram egyik figyelemre méltó eleme, hogy a Patoshi-minta is külön kategóriaként szerepel. A Patoshi-elemzés a Bitcoin korai bányászatára utal — sokan Satoshi Nakamoto saját tárolt érméit azonosítják ezzel a mintával, amelyek évek óta mozdulatlanok. Ez önmagában több százezer BTC-t jelenthet, amelyek soha nem kerültek a piacra.

A „Labelled only” oldalon viszont már egészen más arcok jelennek meg. A BlackRock és a Fidelity neve ott van — ezek a spot Bitcoin ETF-ek révén kerültek a képbe, amelyek 2024 elején kaptak zöld utat az Egyesült Államokban. Azóta a nagy vagyonkezelők több tízmilliárd dollárnyi BTC-t gyűjtöttek össze ügyfeleik nevében.

A Grayscale és a Coinbase szintén prominens szereplőként jelenik meg a diagramon — az előbbi a GBTC-n keresztül, az utóbbi letétkezelői szolgáltatásain keresztül tart hatalmas mennyiségű Bitcoint. A Binance és a Kraken a tőzsde-oldalon képviselt.

Az intézmények tokenizált hozzáférést kaptak — az egyének megtartották a kulcsokat

A diagram egyik legtanulságosabb üzenete nem a számokban, hanem az arányokban rejlik. Az elmúlt két-három évben az intézményi Bitcoin-felvásárlás minden korábbi rekordot megdöntött. Spot ETF-ek, vállalati kincstárak, kormányzati lefoglalások — mind hozzájárultak ahhoz, hogy egyre több Bitcoin kerüljön azonosított tárcákba.

Ennek ellenére a többség még mindig névtelen marad. Az intézmények általában custodianon vagy ETF-struktúrán keresztül tartják a Bitcoint — a tényleges érmék felett egy közvetítő rendelkezik, az intézmény csak papíron tulajdonos. Ezzel szemben az ismeretlen tárcák mögött jellemzően azok vannak, akik ténylegesen tartják a privátkulcsot.

Ez egy fontos különbség. Az ETF-befektető Bitcoint vesz, de a kulcsot sosem látja. Az önkurzust alkalmazó magánszemély viszont valóban „saját” Bitcoint tart — a blokklánc szintjén senki nem rendelkezik felette.

Kockázatok, amelyeket nem szabad elfelejteni

Az önkurzus persze nem ingyen van. Aki maga tartja a kulcsokat, az maga viseli a felelősséget is — és a kockázatot is.

• Elveszett privátkulcs: nincs ügyfélszolgálat, nincs jelszó-visszaállítás. Az elveszett Bitcoin örökre eltűnik.
• Örökösödési probléma: ha a tulajdonos meghal anélkül, hogy a kulcsokat átadta volna, az érmék elérhetetlenek maradnak.
• Fizikai biztonság: a hardveres tárcákat el lehet lopni, tönkre lehet tenni.
• Technikai hibák: egy rossz tranzakció, egy sebezhető szoftver komoly veszteséget okozhat.

Az intézményi megoldások ezeket a kockázatokat részben kezelik — cserébe viszont valaki más tartja a kulcsokat. Mindenki maga dönti el, melyik kockázattal tud jobban együtt élni.

Összefoglalás

A Galaxy Research október 14-i pillanatképe egy fontos igazságot hoz felszínre: a Bitcoin nagy része — több mint 11 millió egység, az összkínálat több mint 55 százaléka — továbbra sem köthető egyetlen ismert intézményhez sem. Miközben a BlackRock, a Fidelity és a Coinbase neve egyre nagyobb betűkkel szerepel a kriptopiac térképén, a valódi többség névtelen marad.

Ez nem feltétlenül probléma. Sok szempontból éppen ez a Bitcoin eredeti ígérete: egy olyan rendszer, amelyben az egyének — nem bankok, nem kormányok, nem vagyonkezelők — tarthatják saját vagyonukat. A diagram azt mutatja, hogy ez az ígéret 2026-ban is él — még ha egyre hangosabb is az intézményi zaj körülötte.

Hogy a 11,1 millió ismeretlen BTC mögött mennyi az aktív önkurzus és mennyi az elveszett vagyon, azt pontosan senki sem tudja. Ez a bizonytalanság is a Bitcoin sajátos természetéhez tartozik.