- Franciaország 112 ezer eurót meghaladó self-custody wallet-eket kívánta volna kötelezően bejelenteni, a javaslat végül bukásba fulladt.
- A MiCA kerületlenül hagyott szabályozói vákuumot az önfelügyelt tárcákra, amelyet az EU-tagállamok eltérően töltik be – fragmentáció jön létre.
- Az elutasítás nem jelenti a gondolat végét; újabb próbálkozások várhatók finomabb formában és más tagállamokból is.
Franciaország nemrég egy különös javaslattal állt elő: minden 112 ezer eurót meghaladó kriptoeszköz-egyenlegű tárcát be kellene jelenteni a hatóságoknak. A javaslat végül elbukott — de hogy egyáltalán felmerült, az önmagában is sokat elárul arról, merre tart az európai szabályozás.
A kriptós közösség reakciója gyors volt: a „leave” (azaz „inkább elmegyek”) tábor hangosan üzent. De mi a helyzet azokkal, akik nem tudnak vagy nem akarnak egyszerűen átköltözni Dubajba?
Mi volt pontosan a francia javaslat?
A tervezet lényege: aki 112 ezer euró feletti értékű kriptoeszközt tart önfelügyelt tárcában (self-custody wallet), annak ezt kötelező lett volna bejelentenie az adóhatóságnak. Nem az exchange-en tartott összeget — hanem a saját hardveres vagy szoftveres tárcáján lévőt.
Ez alapvetően új terep lett volna. Jelenleg az EU-s szabályok az exchange-eket és más szolgáltatókat kötelezik adatszolgáltatásra, nem az egyéni felhasználókat a saját tárcájuk miatt. A francia elképzelés ezt a határt lépte volna át.
Az elutasítás nem jelenti azt, hogy a gondolat eltűnt. Szabályozói szinten az ilyen próbakövek általában visszatérnek — finomabb formában, más csomagolásban.
Az EU-s fragmentáció valódi problémája
A MiCA (Markets in Crypto-Assets) egységes keretet adott a kriptoeszköz-szolgáltatóknak, de az önfelügyelt tárcák területén szándékosan hagyott szabályozói vákuumot. Ezt az egyes tagállamok különböző irányba töltik be — és ez a fragmentáció az, ami hosszú távon a legnagyobb fejfájást okozza.
Franciaország az egyik irányba húz: erős állami felügyelet, bejelentési kötelezettségek. Más tagállamok — köztük Portugália és Észtország — egészen más megközelítést választottak az elmúlt években. Magyarország is saját úton jár: a kriptoeszköz-adózás rendezettebb lett 2022 óta, de a wallet-felügyeleti kérdések itthon sem nyertek végleges formát.
A gyakorlati gond az, hogy ha Franciaország holnap bevezet egy ilyen szabályt, az a többi tagállam feletti nyomást is növeli. Brüsszelben az ilyen kezdeményezések előbb-utóbb mintaként jelennek meg — különösen ha a Financial Action Task Force (FATF) szintjén is hasonló irányba mozdulnak a nemzetközi ajánlások.
Mit jelent ez egy magyar Bitcoin-tartónak?
Jelenleg Magyarországon a kriptoeszközök adózása viszonylag tiszta: a 2022. január 1. óta hatályos szabályok szerint az ügyleti nyereség 15%-os SZJA-val adózik, szociális hozzájárulási adó nélkül. A self-custody wallet-ek puszta tartása nem bejelentésköteles.
De ha az EU-s fragmentáció tovább mélyül, és egyes tagállamok erősebb bejelentési kötelezettségeket vezetnek be, két forgatókönyv valószínű:
- A Bizottság egységesít — valamilyen közös EU-s wallet-felügyeleti keretet vezet be, valószínűleg a MiCA 2027-es felülvizsgálatához kapcsolódva.
- A tagállami szabályozás tovább szétcsúszik — és akkor az a kérdés, hogy Magyarország inkább a „könnyebb” vagy a „szigorúbb” táborhoz csatlakozik-e.
Egyik sem garantált, de mindkettőre érdemes felkészülni.
blokkláncon belüli privacy: hol tart most a jogi nyomás?
A Tornado Cash-ügyet sokan ismerik: az OFAC szankciói után az EU-s hatóságok is egyre komolyabban néznek a privacy-eszközökre. A helyzet 2026-ra nem egyszerűsödött.
Az blokkláncon belüli adatok publikusak — ez a Bitcoin alapvető tulajdonsága, egyben a privacykérdés szíve. Ha egy hatóság tudja, melyik cím mennyi BTC-t tart, a bejelentési kötelezettség technikailag már csak adminisztráció. Az igazi kérdés az, hogy a felhasználók milyen eszközöket használnak a privacyuk megőrzésére — és ezek közül melyiket tekintik illegálisnak.
Jelenleg az EU nem tiltja a self-custody tárcák használatát, de a Travel Rule (az átutalásokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség) már érinti az exchange-ek és a magánszemélyek közötti mozgásokat bizonyos összeghatár felett.
Mire figyelhet egy Bitcoin-tartó ma?
Nem pénzügyi tanácsadás — de a szabályozási tájkép megértéséhez érdemes átgondolni néhány praktikus szempontot:
- Lightning Network: A kisebb összegű tranzakciók blokkláncon kívüli kezelése csökkenti az blokkláncon belüli lábnyomot. Nem tökéletes megoldás, de a nyomon követhetőség egy részét megnehezíti.
- Tranzakciók mérete: Ha valaki nagy összegben, ritka mozgásokkal tart BTC-t, az más kockázatot jelent, mint aki rendszeresen mozgat közepes összegeket. A tervezett bejelentési határok (mint a francia 112 ezer eurós küszöb) jelzik, merre néznek a szabályozók.
- Monero és privacy coinok: Ezek használata egyre több helyen ütközik jogi akadályba — több exchange már delistálta őket EU-s nyomásra. Aki erre épít, az egy szűkülő piaccal számolhat.
- TBSZ-kompatibilis struktúrák: Bitcoin közvetlenül nem helyezhető TBSZ-re, de egyes szabályozott kriptoeszköz-ETF vagy ETP termékek igen — és ezeknél az 5 éves tartási időszak után teljes adómentesség érhető el. Ez egy legális, átlátható struktúra, ami a compliance szempontból is tisztább pozíciót jelent.
Összefoglalás
A francia wallet-bejelentési javaslat ugyan elbukott, de a mögötte húzódó szándék — az önfelügyelt tárcák átláthatóbbá tétele az állam számára — nem tűnt el. Az EU-s szabályozás egyre inkább kétpályás: a MiCA lefedi a szolgáltatókat, de a self-custody terület még nyitott csatatér.
A fragmentáció azzal jár, hogy amit Franciaország ma csak javasol, azt egy-két éven belül más tagállamok normaként kaphatják meg Brüsszeltől. Egy magyar Bitcoin-tartónak ma nem kell pánikba esnie — de érdemes figyelni, mert a szabályok gyorsabban változnak, mint ahogy az ember megszokja.
A privacy nem tűnik el egyik napról a másikra. De egyre inkább az lesz a kérdés: milyen áron tartható fenn, és hol húzódik a jogi határ.
Gyakori kérdések
Franciaország azt kívánta volna kötelezővé tenni, hogy aki 112 ezer eurót meghaladó értékű kriptovalutát tart önfelügyelt (self-custody) tárcában, azt be kell jelentenie az adóhatóságnak. Ez a javaslat végül nem lett elfogadva, de az EU szabályozási irányát mutatja.
A MiCA egységes keretrendszert adott a szolgáltatóknak, de az önfelügyelt tárcák terén szándékosan hagyott vákuumot. Az egyes tagállamok különböző szabályokat vezetnek be, ami hosszú távon korlátozhatja az EU-s felhasználók rugalmasságát és összehasonlítható szabályokra szorítja őket.
Portugália és Észtország eltérő megközelítéseket alkalmaznak Franciaország szoros felügyeletéhez képest. Magyarország is saját úton jár: a kriptoeszköz-adózás tisztázottabb lett 2022 óta, de a wallet-felügyelet még nem nyert végleges formát.
A francia parlament vagy az EU-s szervek nem fogadták el a javaslatot, így nem lett kötelezővé. Az elutasítás azonban nem jelenti azt, hogy a gondolat eltűnt – szokásosan finomabb formában és más csomagolásban visszatérnek az ilyen szabályozói próbálkozások.
Ez az érték a francia javaslat szintje volt, feltehetően a magas értékű kriptóvagyonok felügyeletét célozta. Az ilyen konkrét küszöbértékek legtöbbször nemzetközi vagy ágazati normákon alapulnak, és az adóztatás hatékonyságát hivatottak javítani.
Mielőtt bármibe pénzt teszel: 12 kérdés
Kétoldalas ellenőrzőlista, amit egy ajánlat vagy egy kiszemelt befektetés mellé tehetsz: költség, kockázat, adózás, és az a kérdés, amit szinte senki nem tesz fel magának. E-mailben küldöm.
