Coinbase újra előtérbe helyezi a tokenizált értékpapírokat

A Coinbase komoly lépéseket tesz a tokenizált értékpapírok irányába — és 2026-ban a szabályozói környezet is kezd kedvezőbbé válni ehhez. Nem kis dologról van szó: ha ez beindul, az alapvetően változtathatja meg, ahogy részvényekbe, kötvényekbe vagy akár bitcoinba fektetünk.

Mi az a tokenizált értékpapír, és miért érdekes ez most?

Röviden: egy részvény vagy kötvény digitális, blokkláncon élő változatáról van szó. Nem valami teljesen új ötlet — a Wall Street már évek óta kísérletezik ezzel —, de eddig a szabályozói bizonytalanság mindig keresztbe tett a nagyobb léptékű bevezetésnek. A tokenizált értékpapír elvben töredék-tulajdonlást tesz lehetővé, gyorsabb elszámolást, és olcsóbb kereskedést.

A Coinbase szempontjából ez stratégiai fogás: az exchange így nem pusztán kriptotőzsde marad, hanem belép a hagyományos tőkepiacok terepére is. Ez pedig egészen más ügyfélkört — és bevételi forrást — jelent.

Tokenizált értékpapírok: hol tart most a Coinbase?

A Coinbase ismét aktívan fontolóra veszi a tokenizált értékpapírok bevezetését az amerikai piacra, miután az új Trump-adminisztráció kedvezőbb hozzáállást mutat a kriptovaluták iránt. A vállalat pénzügyi igazgatója, Alesia Haas szerint a SEC új kripto munkacsoportja konkrét lehetőséget teremthet erre — olyan keretrendszert, amelybe egy ilyen termék beleférhet.

A Coinbase már korábban is próbálkozott saját értékpapír-token bevezetésével — 2020-ban, amikor tőzsdére lépett —, de akkor a szabályozók konkrétan megakadályozták a folyamatot. Most más a helyzet: Gary Gensler, a SEC korábbi, kifejezetten kripto-ellenséges vezetője már nincs a képben, és az új adminisztráció egyértelműen párbeszédre törekszik az iparággal.

Mi változott 2026-ra?

Sokat. Az elmúlt másfél évben a szabályozói hangulat az Egyesült Államokban gyökeresen átfordult. A SEC 2025 folyamán több, korábban megakasztott kripto-projektet újraindított, és a tokenizált értékpapírokra vonatkozó keretszabályok kidolgozása is elkezdődött. Ez nem jelenti azt, hogy holnapra minden rendezett lesz — de a szándék látható.

Közben a piac sem állt meg. A BlackRock, a Franklin Templeton és több más intézményi szereplő már aktívan tokenizált pénzpiaci alapokat kínál. A Boston Consulting Group becslése szerint a tokenizált eszközök globális piaca 2030-ra elérheti a 16 billió dollárt — bár ezt a számot érdemes egy csipetnyi szkepszissel kezelni, hiszen az előrejelzések ennél a témánál jellemzően optimistán szoktak alakulni.

Bitcoin és tokenizált eszközök: van kapcsolat?

Van, és nem is elhanyagolható. A bitcoin szempontjából a tokenizált értékpapírok terjedése több dolog miatt is fontos:

• Intézményi infrastruktúra épül. Ami a tokenizált részvényekhez kell — szabályozott custody, megfelelő elszámolási rendszer, jogi keret —, az a bitcoin intézményi befogadásához is szükséges. A kettő párhuzamosan fejlődik.
• Bitcoinhoz kötött tokenizált termékek jelennek meg. Egyre több ETF és ETP érhető el, amely bitcoint követ, és amelyek elvileg szabályozott értékpapírként kereskedhetők — akár tokenizált formában is.
• A Coinbase maga is bitcoin-letétkezelő. A cég az egyik legnagyobb intézményi bitcoin custodian az Egyesült Államokban, így az exchange növekvő súlya a tokenizált piacokon közvetve a bitcoin piaci pozícióját is erősíti.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a tokenizált részvények elterjedése automatikusan feltolja a bitcoin árát. Az összefüggés közvetettebb és hosszabb távú annál.

Hogyan nézne ki a gyakorlatban?

Ha a Coinbase valóban piacra dob tokenizált értékpapírokat, a folyamat nagyjából így festene:

1. A mögöttes értékpapírt (pl. egy Apple-részvényt) egy letétkezelő tartja.
2. Az ehhez kapcsolódó token blokkláncon kerül kibocsátásra — ez képviseli a tulajdonjogot.
3. A token 24/7, akár töredék formában kereskedhető, és nem kell megvárni a hagyományos T+2-es elszámolást.
4. Osztalék, szavazati jog és egyéb részvényesi jogok — ezek kezelése az, ahol a jogi komplexitás igazán megnő.

A negyedik pont az, ahol eddig mindenki beleakadt. A token jogi státusza, a szavazati jogok érvényesíthetősége, az adózási kérdések — ezek még 2026-ban is csak részben rendezettek, még az Egyesült Államokban is.

Mi a helyzet Magyarországon?

Itthon a tokenizált értékpapírok egyelőre nem elérhetők közvetlen kiskereskedelmi formában. Ami létezik és elérhető: bitcoin- és kripto-ETF-ek, illetve ETP-k, amelyek egyes európai tőzsdéken kereskedhetők, és amelyek elvileg TBSZ-en is tarthatók — mivel szabályozott értékpapírnak minősülnek.

Fontos tudni, hogy maga a bitcoin vagy más kriptoeszköz közvetlenül nem helyezhető TBSZ-re — erre csak a kriptoeszközökhöz kötött, szabályozott értékpapírok (például ETF, ETP) jogosultak. A TBSZ-en elhelyezett ilyen termékeknél a 3. év után 10%-os SZJA-kedvezmény érvényesíthető, a teljes adómentesség pedig az 5. év után jár.

A közvetlen kriptobefektetésekre — beleértve a bitcoint — az Szja tv. 67/C. §-a vonatkozik: 15%-os SZJA-kulcs, szociális hozzájárulási adó nélkül. Ez 2022. január 1. óta érvényes szabály.

Kockázatok, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni

A tokenizált értékpapírok ígéretesek — de a kockázatokat is érdemes nevén nevezni:

• Szabályozói visszafordulás. Ami ma zöld utat kap, az egy politikai váltás után ismét akadályba ütközhet. Az amerikai szabályozói környezet 2020 és 2025 között már megmutatta, milyen gyorsan tud fordulni.
• Technológiai kockázat. Az okosszerződések hibásak lehetnek, a blokkláncok feltörhetők vagy leállhatnak — ez nem elméleti kockázat, hanem visszatérő valóság.
• Likviditás. Egy tokenizált részvény papíron 24/7 kereskedhető, de ha a másik oldalon nincs vevő, az árfolyam-különbség (spread) drágíthatja a kereskedést.
• Jogi bizonytalanság. Ha valami elmegy a letétkezelőnél, pontosan milyen jogaid vannak a tokenhez? Ez sok esetben még nincs kristálytisztán rendezve.

Összefoglalás

A Coinbase tokenizált értékpapír-ambíciói nem légből kapottak: az intézményi érdeklődés valós, a szabályozói hangulat 2026-ra kedvezőbb, és a technológia is érettebb, mint öt évvel ezelőtt volt. A bitcoin szempontjából mindez pozitív kontextus — az intézményi infrastruktúra erősödése hosszú távon a teljes kriptoeszköz-piacnak kedvez.

Ugyanakkor a „forradalom holnap megérkezik” narratívával szemben érdemes óvatosnak lenni. A tokenizált értékpapírok még sok szabályozói és jogi kérdést kell, hogy megválaszoljanak ahhoz, hogy valóban tömegtermékkké váljanak. Addig érdemes figyelni — de nem vakon hinni az előrejelzéseknek.