- A market makerek likviditást biztosítanak vételi-eladási ajánlataikkal, és apró spreadsből érnek el nyereséget.
- A Wintermute, Jump Crypto, GSR Markets és az egykor döntő Alameda Research a legjelentősebb szereplők.
- Befektetőként fontos megértened a market makerek működését, hogy felismerhesd, mikor használhatnak ki téged az ajánlatok és a spreads révén.
Ha már kereskedtél kriptovalutával, valószínűleg találkoztál már a „market maker” (piacképző) kifejezéssel – még ha nem is tudtad pontosan, mit jelent. Ők azok, akik életet visznek a piacra: egyszerre vevőként és eladóként is jelen vannak, folyamatos likviditást biztosítva. Bitcointól az ismeretlen altcoinokig mindenhol ott vannak a háttérben.
De mi pontosan a szerepük, hogyan keresnek rajtad – és mit kell erről tudnod befektetőként 2026-ban?
Mit csinál egy market maker?
Egy market maker olyan szereplő – lehet ember, de sokszor inkább automatizált kereskedési algoritmus –, aki folyamatosan vételi és eladási ajánlatokat tesz egy adott kriptoeszközre. Például miközben te épp szeretnél eladni bitcoint, jó eséllyel egy market maker veszi meg tőled. A céljuk egyszerű: kis árkülönbséggel (spreaddel) vegyenek és adjanak el, és ezzel apró, de biztos nyereséget érjenek el rengeteg tranzakción keresztül.
Képzeld el úgy, mint egy pénzváltót a repülőtéren. Ő is vesz és ad devizát egyszerre – a különbség csak annyi, hogy a kriptopiacon ezt másodpercenként ezernyi tranzakcióban csinálja egy algoritmus, emberi beavatkozás nélkül.
Kik ők valójában?
Market makerek lehetnek nagyobb pénzügyi cégek, tőzsdékhez kapcsolódó partnerek vagy profi kereskedők. A piacon néhány név visszatér újra és újra:
- Wintermute – az egyik legnagyobb kriptopiaci market maker, főleg DeFi-projektekhez kapcsolódik
- Jump Crypto – a hagyományos pénzügyi szektorból érkező óriás, aki a kriptóban is komoly szereplő
- GSR Markets – intézményi fókuszú cég, elsősorban tőzsdékkel és projektekkel szerződik
- Alameda Research – az FTX összeomlása előtt meghatározó szereplő volt, az összeomlás után a szektor alaposan átgondolta a market maker-tőzsde összefonódásokat
A jelenlétük elengedhetetlen, mert nélkülük a kereskedés döcögős lenne. Ha senki nem venne meg egy tokent, amikor te eladnád, vagy ha órákat kellene várni egy kötésre, az gyorsan elvenné a kedvet a piac használatától. Ez különösen igaz a kisebb kapitalizációjú tokenekre, ahol természetes keresleti-kínálati egyensúly alig létezik.
Hogyan keresnek a market makerek?
A fő bevételi forrásuk a bid-ask spread, vagyis a vételi és eladási ár közötti különbség. Ha a bitcoin vételi ára 61 980 dollár, az eladási pedig 62 020 dollár, a market maker a 40 dolláros különbségen keres – minden egyes tranzakciónál. Szorozd ezt be napi több tízezer kötéssel, és máris látod, miért éri meg.
Emellett sok tőzsde rebate-et, azaz visszatérítést kínál a market makereknek, hogy minél több likviditást hozzanak a platformra. Ez azt jelenti, hogy egyes esetekben még a tranzakciós díj egy részét is visszakapják – miközben te, mint taker (a kész ajánlatot elfogadó fél), teljes díjat fizetsz.
A sötétebb oldal: manipuláció és érdekellentétek
Nem minden market maker tevékenység egyforma. A szabályozatlanabb piacokon – és a kriptóban 2026-ban még mindig sok ilyen van – előfordulnak problémás gyakorlatok:
- Wash trading: amikor ugyanaz a szereplő vesz és elad önmagától, mesterségesen felfújva a kereskedési volument. Ez a kisebb tokenek piacán különösen elterjedt.
- Pump and dump: egy token árát felverik, majd a market maker kivonul – a kisbefektetők a csúcson ragadnak.
- Token projektek és market makerek közötti titkos megállapodások: egyes projektek úgy szerződnek market makerekkel, hogy azok bizonyos árszintet „tartsanak” – ez megint csak nem a kisbefektetők érdekét szolgálja.
Az FTX-ügy kapcsán kiderült, hogy az Alameda Research milyen mértékben befolyásolta egyes tokenek piacát – részben a tőzsdével való összefonódás miatt. Ez az eset alapjaiban rengette meg a szektorba vetett bizalmat, és ma már a tőzsdék egy része nyilvánosságra hozza market maker partnereit.
Bitcoin és a market makerek: különleges eset
A bitcoin piaca lényegesen érettebb, mint a legtöbb altcoiné. A napi spot kereskedési volumen 2026-ban rendszeresen meghaladja a 30-40 milliárd dollárt a nagyobb tőzsdéken összesítve, ami azt jelenti, hogy a spread itt minimális – jellemzően 1-5 dollár körül mozog még retail szinten is.
Emiatt a bitcoin piacát egyetlen market maker sem tudja komolyan manipulálni. Az intézményi szereplők – alapok, ETF-ek, vállalati kincstárak – önmagukban annyi természetes keresletet és kínálatot generálnak, hogy a market makerek itt inkább olajozó szerepet töltenek be, mintsem ármeghatározóét.
Ez más a helyzet egy 10 millió dolláros piaci kapitalizációjú tokennel, ahol egyetlen nagyobb order is tíz százalékos elmozdulást okozhat. Ott a market maker valódi hatalommal bír az árfolyam felett.
Mit jelent ez a befektetők számára?
Fontos tudni, hogy a market makereknek strukturális előnyük van veled szemben:
- Nagyobb tőke – képesek hosszabb ideig tartani egy pozíciót
- Gyorsabb rendszerek – milliszekundumos válaszidővel dolgoznak, míg te egy böngészőn keresztül kattintasz
- Több információ – látják az order book mélységét, a nagyobb megbízásokat, a piaci áramlásokat
- Tőzsdei kapcsolatok – kedvezőbb díjstruktúrán kereskednek
Ez nem jelenti azt, hogy vesztes pozícióból indulsz. De érdemes tisztában lenni azzal, hogy amikor bitcoint vagy bármilyen tokent vásárolsz egy tőzsdén, a másik oldalon valószínűleg nem egy hozzád hasonló befektető ül, hanem egy hideg algoritmus, amelynek kizárólag a spread a fontos.
Gyakorlati tanácsok befektetőként
- Figyelj a spreadre – kis volumenű tokenek esetén a spread önmagában 1-3%-os hátrányból indít
- Kerüld a limit order helyett a market ordert ismert illikvid piacokon – az utóbbival garantáltan a spread rosszabb felén keresel
- Gyanakodj a mesterséges volumenre – ha egy ismeretlen token hirtelen hatalmas forgalmat mutat, az könnyen lehet wash trading
- Bitcoin esetén ez kevésbé releváns – a piac mélysége és érettsége véd a legtöbb manipulációs kísérlettől
Összefoglalás
A market makerek a kriptopiac láthatatlan motorjai. Nélkülük a kereskedés lassabb, drágább és kevésbé megbízható lenne – de jelenlétük nem mentes az érdekellentétektől sem. A bitcoin piacán a méret és az érettség véd a legtöbb visszaéléstől, kis tokenek esetén viszont érdemes alaposan megnézni, ki biztosítja a likviditást és milyen feltételekkel.
A legfontosabb tanulság: a piac sosem semleges. Valaki mindig a másik oldalon áll – és az esetek többségében az jobban felkészült nálad. Ez nem érv a befektetés ellen, de érv az alapos tájékozódás mellett.
Gyakori kérdések
A market maker folyamatosan vételi (bid) és eladási (ask) ajánlatot tesz egy eszközre. A kettő közötti különbséget spreádnak hívják – ez az ő nyeresége. Minél aktívabban kereskedik, annál több ilyen apró nyereség gyűlik össze.
Nélkülük a kereskedés döcögős, nagy áringa és likviditáshiány alakulna ki. Ők biztosítják, hogy bármikor tudsz vásárolni vagy eladni, mivel folyamatosan jelen vannak a piacen.
Az ő spreádjuk, azaz az ő nyerességük a te költséged. Amikor kereskedsz, valójában egy market maker-hez vagy egy hálózatához csatlakozol, és ő a bid-ask különbség révén jól jár, te pedig magasabb költséggel kalkulálhatsz.
Az FTX összeomlása rámutatott arra, hogy a tőzsdék és market makerek túlzott összefonódása kockázatos. Ez óvatosabbá tette az intézményi szereplőket az ilyen függőségek kiépítésében.
Decentralizált tőzsdéken (DEX) közvetlenül másoktól vásárolhatsz, de ott más típusú költségekbe ütközöl. A magas volumenű kereskedés és limit ordersek használata azonban mindkét piacon segíthet csökkenteni az átlagos spreádot.
Mielőtt bármibe pénzt teszel: 12 kérdés
Kétoldalas ellenőrzőlista, amit egy ajánlat vagy egy kiszemelt befektetés mellé tehetsz: költség, kockázat, adózás, és az a kérdés, amit szinte senki nem tesz fel magának. E-mailben küldöm.
