Ha a világ összes milliomosa csak 1 bitcoint tartana – nem jutna mindenkinek

Ha a világ összes milliomosa csak 1 bitcoint tartana – nem jutna mindenkinek

A BlackRock szerint, ha minden milliomos venne egy bitcoint, nem lenne elég belőle. Ez nem marketingszöveg, hanem matematika. A világ legnagyobb vagyonkezelője nemrég rávilágított arra, amit sokan tudnak, de kevesen gondolnak végig igazán: a bitcoin szűkössége nem elméleti fogalom, hanem egy nagyon is konkrét, számszerűsíthető korlát.

És ez a korlát egyre inkább számít – különösen most, hogy intézményi befektetők, államok és nagyvállalatok is versenyeznek ugyanazokért az érmékért.

21 millió – de valójában sokkal kevesebb

A bitcoin maximális kínálata 21 millió érmére van korlátozva. Ezt a legtöbben tudják. Azt viszont kevesebben veszik figyelembe, hogy ebből a 21 millióból valójában 3-4 millió bitcoin örökre elveszett – jelszavak elfelejtése, megsemmisült hardver, halott tulajdonosok, kiszemelt kukába dobott merevlemezek. Ezek az érmék léteznek a blokkláncon, de senki sem éri el őket többé.

A BlackRock elemzői, Michael Gates és Brett Wager szerint tehát a ténylegesen elérhető kínálat valahol 17-18 millió bitcoin körül mozog. De még ebből is jelentős részt hosszú távú befektetők tartanak, akik évek óta nem mozdítottak semmit – a láncon belüli adatok szerint a forgalomban lévő bitcoinok közel 70 százalékát legalább egy éve nem küldték el sehová.

Tehát a valóban likvid, piacon elérhető kínálat ennél is töredékesebb. Egyes becslések szerint ez mindössze 3-5 millió bitcoin körül lehet.

A milliomosok száma ezt meg sem közelíti

A világ jelenleg közel 58 millió dollármilliomosát tartja számon a Credit Suisse Global Wealth Report – ez az adat természetesen évről évre változik, de a nagyságrend stabilan emelkedő. Az Egyesült Államokban egyedül körülbelül 22 millió milliomos él.

Ha ezek közül mindenki csupán egyetlen bitcoint akarna venni – nem többet, csak egyet –, máris 58 millió bitcoinra lenne szükség. Csakhogy az összes valaha kitermelendő bitcoin sem éri el a 21 milliót. A különbség nem szűkös: a kereslet háromszorosan haladná meg a teljes, valaha létező kínálatot.

Ez az arány még akkor is elképesztő, ha figyelembe vesszük, hogy a milliomosok nagy többsége sosem fog bitcoint venni. A lényeg nem az, hogy ez pontosan így fog-e történni. A lényeg az, hogy még egy részleges intézményi és vagyonos magánszemélyi beáramlás is drasztikusan felülmúlhatja az elérhető kínálatot.

Amit az arany nem tud megcsinálni, a bitcoin sem – de más okból

Az aranyat szokták a bitcoinhoz hasonlítani, mint értékmegőrző eszközt. Van azonban egy alapvető különbség: ha az arany iránt hirtelen megnő a kereslet, a bányák fokozhatják a termelést. Több bányász, több gép, több arany – a piac valamennyire tud alkalmazkodni.

A bitcoinnál ez fizikailag lehetetlen. Hiába telepít valaki ezer bányászgépet, a protokoll szabályozza, hogy mennyi új bitcoin kerülhet forgalomba – és ez a mennyiség nagyjából négyévente felére csökken a halving mechanizmus miatt.

2026-ban, az utolsó halving után napi szinten mindössze néhány száz új bitcoin kerül a rendszerbe. Ez az intézményi kereslet mellett elhanyagolható. A BlackRock saját bitcoinos ETF-je (IBIT) az indulása óta több százezer bitcoint halmozott fel – és ez csak egyetlen termék, egyetlen alapkezelőtől.

Az intézményi verseny már elkezdődött

A bitcoin szűkösségéről szóló vita már nem elméleti. Az elmúlt két évben gyökeresen megváltozott, hogy kik tartanak bitcoint és mekkora mennyiségben.

• ETF-ek: Az amerikai spot bitcoin ETF-ek 2024 januári indulása után rekordgyorsasággal gyűjtöttek tőkét. 2026-ra ezek a termékek együttesen több száz milliárd dollárnyi bitcoint kezelnek.
• Vállalati kincstárak: A MicroStrategy (ma Strategy) és a nyomában induló más vállalatok bitcoin-felhalmozása folytatódik. Több tucat tőzsdén jegyzett cég tartja mérlegében a kriptovalutát.
• Állami szintű vásárlások: Az Egyesült Államok stratégiai bitcoin-tartalékot hozott létre, és több ország vizsgálja hasonló lépés lehetőségét.

Ezek mind ugyanabból a véges készletből vásárolnak. A magánbefektetők és a kisebb szereplők ugyanezen a piacon versenyeznek az intézményekkel – és az intézményeknek mélyebb zsebük van.

Mi mozgatja a bitcoin árát valójában?

A bitcoin árfolyamát sokan próbálják technikai elemzéssel, makrogazdasági mutatókkal vagy épp Elon Musk tweetjeivel magyarázni. Mindezeknek van szerepük rövid távon. Hosszabb távon azonban az alapvetőbb összefüggés dominál: véges kínálat találkozik növekvő kereslettel.

Ez nem jelenti azt, hogy az ár csak emelkedhet. A bitcoin árfolyama 2022-ben például 70 000 dolláros csúcsról 16 000 dollár alá esett – aki akkor vett, az keservesen megtanulta, hogy a szűkösség önmagában nem véd a volatilitástól. A piaci hangulat, a szabályozói környezet és a makrogazdasági ciklusok mind felülírhatják rövid távon az egyszerű kínálat-kereslet logikát.

A szűkösség érv tehát inkább hosszabb időhorizontra vonatkozik – és ez fontos különbség.

Mit jelent mindez a magyar befektetőknek?

Magyarországon a bitcoin és más kriptoeszközök adózása 2022 óta rendezett keretek között zajlik. Az Szja tv. 67/C. § alapján a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni, szociális hozzájárulási adó nélkül. Ez kifejezetten kedvező feltétel a korábbi szabályozáshoz képest.

Érdemes tudni ugyanakkor, hogy a bitcoin közvetlenül nem helyezhető el TBSZ-számlán. Az adókedvezmény – amelynél a 3. év végén 10 százalékos, az 5. év végén teljes SZJA-mentesség érvényesíthető – csak szabályozott értékpapírokra vonatkozik. Ha valaki bitcoin ETF-en vagy ETP-n keresztül fektet be, az már elhelyezhető TBSZ-en, és így igénybe veheti ezeket a kedvezményeket.

Közvetlen bitcoin vásárlásnál a TBSZ nem jön szóba – ezt sokan tévesen feltételezik.

Összefoglalás

A BlackRock számítása nem meglepő azok számára, akik ismerik a bitcoin alapjait – de jól illusztrálja, miért különleges ez az eszközosztály. Ha a világ összes milliomosa csupán egyetlen bitcoint akarna, a teljes valaha létező kínálat háromszorosa sem lenne elegendő.

Ebből persze nem következik automatikusan semmi a jövőbeli árra nézve. A bitcoin kockázatos eszköz marad: volatilis, szabályozói bizonytalanságok övezik, és az ár rövid távon sok mindentől függ. De a szűkösség ténye – az, hogy ezt a korlátot semmilyen politikai döntés vagy bányászati kapacitásnövelés nem tudja feloldani – egyre fontosabb érv azok számára, akik hosszú távon gondolkodnak.

A kínálat nem változik. A kereslet viszont igen.