Trump márciusban tollvonással létrehozta az amerikai nemzeti Bitcoin tartalékot – de egy elnöki rendelet éppoly könnyen visszavonható, mint ahogy született. Most egy nashville-i képviselő azt szeretné, hogy ez ne legyen lehetséges: törvénybe iktatná az egészet.
Mi a probléma az elnöki rendelettel?
Trump 2025 márciusában írta alá azt a végrehajtási rendeletet, amely megalapította a Strategic Bitcoin Reserve-t (Stratégiai Bitcoin Tartalék). Az elképzelés lényege: az USA ne adja el a bűncselekmények révén elkobzott bitcoinjait, hanem tartsa meg és gyarapítsa azokat hosszú távon.
Ez önmagában nem kis lépés. Az amerikai kormánynak becslések szerint több mint 200 000 bitcoin volt a kezelésében – aktuális árfolyamon ez nagyjából 15-17 milliárd dollárnyi érték. Ám egy végrehajtási rendelet jogi státusza gyenge: a következő elnök egy tollvonással törölheti. Ezt tanulta meg a befektető közösség is más területeken.
Ki az a nashville-i képviselő és mi a javaslata?
Nick Begich, az alaszkai származású, de Nashville-hez kötődő republikánus képviselő 2025 tavaszán nyújtotta be a Bitcoin Act-ként emlegetett törvényjavaslatát. Begich újonc a Kongresszusban – 2025 januárjában kezdte meg első ciklusát –, de a kriptós berkekben gyorsan nevet szerzett magának.
A javaslat lényege három pontban összefoglalható:
- Kodifikálás: A stratégiai Bitcoin tartalék törvényi szintre emelése, hogy ne lehessen egyszerű elnöki döntéssel felszámolni.
- Vásárlási kötelezettség: Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma öt éven belül akár 1 millió bitcoint vásároljon fel – ez a jelenleg forgalomban lévő készlet közel 5 százaléka.
- Minimális tartási időszak: A tartalékban lévő bitcoinokat legalább 20 évig nem lehet értékesíteni, kivéve rendkívüli nemzeti szükséghelyzet esetén.
A törvényszöveg hivatkozik az arany és a kőolaj stratégiai tartalékaira mint precedensre. Az érvelés szerint a bitcoin az aranyhoz hasonló „digitális értéktároló”, amelynek hosszú távú megőrzése nemzeti érdek.
Van-e esélye átmenni?
A rövid válasz: egyelőre nem biztos, de a politikai szél kedvező irányból fúj.
A javaslat kétpárti támogatást kapott – ami Washingtonban 2025-ben ritkaságszámba megy. Néhány demokrata képviselő is jelezte nyitottságát, főleg olyanok, akiknek körzetében erős a kriptós ipar jelenléte (Texas, Florida, Wyoming). A Szenátusban Cynthia Lummis (Wyoming) már korábban is hasonló ötletekkel állt elő, így van egy természetes szövetséges a másik kamarában is.
Az ellenérvek sem elhanyagolhatók azonban:
- A Fed és a pénzügyminisztérium egyes tisztviselői aggályosnak tartják, hogy az állam ilyen volatilis eszközben tartson stratégiai tartalékot.
- A Demokrata Párt progresszív szárnya alapvetően ellenséges a kriptóval szemben.
- Az 1 millió bitcoin felvásárlásának ára – aktuális árakon – 80-90 milliárd dolláros nagyságrendű kiadás lenne, ami a költségvetési vita közepén politikailag kényes.
Milyen fázisokon megy át egy ilyen törvény?
Az amerikai törvényhozási folyamat hosszadalmas. Begich javaslatának – ha komolyan vesszük – az alábbi akadályokat kell leküzdenie:
- Bizottsági tárgyalás: A Pénzügyi Bizottság (House Financial Services Committee) elé kerül, ahol szakértői meghallgatásokat tartanak. Ez hónapokat vesz igénybe.
- Módosítások: A bizottság szinte biztosan változtat a szövegen – a végső változat valószínűleg konzervatívabb lesz az eredeti 1 milliós vásárlási célnál.
- Képviselőházi szavazás: Ha a bizottság kienged egy változatot, plenáris szavazásra kerül sor.
- Szenátusi egyeztetés: A két kamara verziójának összhangba kell kerülnie.
- Elnöki aláírás: Trump várhatóan aláírná – ez a legkisebb akadály.
Realisztikusan: ha minden jól megy, 2026 első felére kerülhet sor esetleges szavazásra. De könnyen elhúzódhat, vagy el is halhat valamelyik fázisban.
Más országok is hasonlón gondolkodnak?
Az USA nem egyedül jár ezen az úton – bár egyelőre ő a legnagyobb és legbefolyásosabb szereplő a témában.
El Salvador a legismertebb eset: 2021-ben törvényes fizetőeszközzé tette a bitcoint, és azóta folyamatosan vásárolja. Készlete jelenleg körülbelül 6 000 BTC körül jár, amit az IMF-fel folytatott tárgyalások ellenére sem adott el.
Bhután kevésbé ismert, de annál érdekesebb példa. A himalájai királyság állami vállalaton keresztül bányász bitcoint, és becslések szerint több tízezer érmét halmozott fel – a GDP-jéhez képest kiemelkedő arányban.
Csehország jegybankja 2025 elején bejelentette, hogy megvizsgálja a Bitcoin tartalék lehetőségét devizatartalékai egy részeként. Ez ugyan még nem döntés, de szimbolikus értéke nagy – az EU-ban első ilyen jellegű hivatalos lépés.
Lengyelország és Japán politikusai szintén tettek nyilatkozatokat nemzeti Bitcoin tartalék lehetőségéről, de ezek egyelőre inkább egyéni vélemények, semmint kormányzati szintű kezdeményezések.
Mi a valódi tét?
Ha az USA törvényi szinten rögzíti a Bitcoin tartalékot, az nem csupán gazdaságpolitikai döntés – egyfajta geopolitikai jelzés is. Azt üzeni a világ többi jegybankjának és befektetőjének, hogy a bitcoin hosszú távon az értékmegőrzés legitim eszköze.
Ez domino-hatást indíthat el. Ha az USA törvényi keretek között vásárol bitcoint, nehéz lesz Európának, Japánnak vagy akár Kínának teljesen figyelmen kívül hagyni a témát. Az intézményi befektetők számára is zöld jelzés lenne: ha az állam tart belőle, az eszköz nem fog egyszerűen eltűnni.
Természetesen a kockázat is valódi. A bitcoin árfolyama rendkívül volatilis – ha az állam 80 milliárd dollárt költ rá, majd az árfolyam felére esik, az politikai botrány. Ez az egyik fő érv a törvényjavaslat ellenzői részéről.
Összefoglalás
Nick Begich törvényjavaslata egyelőre inkább szándéknyilatkozat, mint közelgő törvény. Ugyanakkor a politikai klíma most a legkedvezőbb, ami valaha volt egy ilyen kezdeményezés számára: kripto-barát elnök, biztosan kétpárti érdeklődés, és egyre több külföldi precedens.
A kulcskérdés az, hogy a törvény megkapja-e azt a kétpárti lendületet, ami egy ilyen strukturális döntéshez kell. Az 1 millió bitcoinos vásárlási célszám valószínűleg tárgyalási alap – a végső törvény óvatosabb lesz. De ha valamilyen formában átmegy, az az egész kriptopiac számára generációs változás lenne.
Aki figyelni akarja a folyamatot, annak a House Financial Services Committee tárgyalásait érdemes szemmel tartani – ott dől el, hogy ez a javaslat valódi jogalkotási folyamattá válik-e, vagy szépen elalszik a bizottsági fiókban.
