A staking az elmúlt években a kriptovilág egyik legmeghatározóbb jelenségévé vált. Több száz milliárd dollár értékű kriptoeszköz van lekötve különböző hálózatokban – ki a jutalomért, ki a hálózat biztosításában való részvételért, ki egyszerűen csak azért, mert nem akar eladni, de valamit kezdeni kell a tokenekkel. A Blockworks Analytics staking összehasonlító adatbázisa lehetővé teszi, hogy ne csak érzésből, hanem konkrét számok alapján ítéljük meg, melyik hálózat mit kínál valójában.
Mert az APY-számok önmagukban semmit sem mondanak. Legalábbis nem eleget.
Az alapok: Mit mér a Blockworks staking összehasonlítója?
A Blockworks Analytics chain comparison eszköze validátor-számokat, staking arányt (az összes kínálathoz képest), éves hozamrátákat (APY), liquid staking protokollok dominanciáját és az entitás-attribúciót – azaz, hogy kik irányítják ténylegesen a validátorokat – vizsgálja. Ez utóbbi szempont kulcsfontosságú: egy hálózat decentralizáltnak tűnhet, miközben néhány nagyszereplő kezében összpontosul a tényleges döntési hatalom.
Az összehasonlításba bevont főbb szereplők: Ethereum, Solana, Polygon (most már Polygon PoS / AggLayer), Avalanche, Cosmos-ökoszisztéma, és néhány L2 megoldás is megjelenik a képben, ahol értelmezhető a staking fogalma.
Ethereum: A legtöbb pénz, de nem a legjobb hozam
Az Ethereum staking piac messze a legnagyobb. Több mint 33 millió ETH van lekötve, ami az összes forgó kínálat közel 28 százaléka körül mozog. Ez imponáló szám – de a hozamok ennek megfelelően szerényebbek: az aktuális ETH staking APY jellemzően 3–4 százalék körül mozog, csúcsidőszakokban sem éri el az 5 százalékot.
A méret itt kétélű fegyver. Minél több ETH van stakingben, annál alacsonyabb az egyéni jutalmazás – ez a protokoll matematikájából következik. Aki arra számít, hogy az Ethereum staking révén kiemelkedő passzív jövedelemre tesz szert, az csalódni fog.
Ami viszont aggasztóbb: az entitás-koncentráció. A Lido Finance egyedül az összes staking ETH közel 30 százalékát kontrollálja, ami komoly centralizációs kérdéseket vet fel. A Lido egy liquid staking protokoll – felhasználói stETH tokent kapnak cserébe, amit tovább használhatnak DeFi alkalmazásokban. Praktikus, de nem kockázatmentes.
Solana: Magasabb hozam, más típusú kockázat
A Solana staking képe egészen más. Az SOL stakingbe vont aránya magasabb – az összes kínálat több mint 65-68 százaléka van lekötve –, és az APY is vonzóbb: általában 6–8 százalék között mozog natív stakinggel.
A liquid staking oldalon két nagy szereplő dominálja a piacot: a Marinade Finance és a Jito. A Jito különlegessége, hogy MEV (Maximal Extractable Value) jutalmakat is oszt a stakereknél – ez extra hozamot jelent, de egy plusz réteggel növeli a komplexitást és az összetett kockázatot is.
Solana esetén a validátor-eloszlás kedvezőbb képet mutat, mint az Ethereumnál, bár itt is van néhány nagy entitás, amely jelentős befolyással bír. A hálózat múltbeli leállásai – amelyek 2022–2023-ban rendre felütötték a fejüket – rávilágítottak, hogy a magasabb hozam mögött valós infrastrukturális kockázat is húzódik. 2026-ra a helyzet sokat javult, de a múlt nem felejthető.
Polygon és az L2 kérdés
A Polygon staking régi formájában – ahol MATIC tokeneket lehetett lekötni validátornodeokhoz – átalakulóban van az AggLayer architektúra és a POL tokenre való átmenet nyomán. Ez önmagában tanulságos: egy staking pozíció értéke nem csak a hozamtól függ, hanem a mögöttes protokoll stabilitásától és fejlődési irányától is.
Az L2 megoldások általában nem kínálnak klasszikus staking lehetőséget – az Ethereum L2-k (Arbitrum, Optimism, Base) biztonsága az Ethereum validátorokra támaszkodik. Ha valaki L2-n akar „stakingszerű” hozamot elérni, azt általában DeFi protokollokon keresztül teheti meg, ami már lényegesen magasabb kockázatot jelent.
Avalanche és Cosmos: A kisebb piacok
Az Avalanche staking APY-ja vonzó tartományban mozog – jellemzően 7–9 százalék –, de a minimális staking követelmény (2000 AVAX egy validátor futtatásához) meglehetősen magas belépési küszöböt jelent az átlagfelhasználó számára. A delegálás megoldást kínál, de ilyenkor a saját node futtatásának előnyeiről le kell mondani.
A Cosmos ökoszisztéma (ATOM és a különböző IBC-kompatibilis láncok) szintén figyelemre méltó staking számokat mutat – bizonyos zónákon 10 százalék feletti APY is elérhető –, de az ökoszisztéma fragmentáltsága, a különböző tokenek közötti összefüggések és az unbonding periódusok (jellemzően 21 nap) megnehezítik a gyors kilépést.
Magyar szemszögből: Mire figyelj?
Magyarországon a kriptobefektetésekből származó jövedelem – beleértve a staking jutalmakat is – 15 százalékos SZJA alá esik a kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletekből származó jövedelem szabályai szerint (Szja tv. 67/C. §). A jó hír: szociális hozzájárulási adó nem terheli ezt a jövedelmet 2022. január 1. óta.
Fontos kiemelni, hogy a TBSZ (Tartós Befektetési Számla) kedvezményei csak akkor vonatkozhatnak kriptóhoz kapcsolódó befektetésekre, ha azok szabályozott értékpapír formájában érhetők el – például Bitcoin vagy Ethereum ETF/ETP formájában. Közvetlen kriptoeszköz vagy staking pozíció TBSZ-re nem tehető.
- Likviditás: Mennyire gyorsan tudsz kilépni? Az Ethereum unstaking folyamat napokig tarthat, a Cosmos unbonding 21 nap.
- Protokollkockázat: A liquid staking tokenek (stETH, mSOL, jitoSOL) saját smart contract kockázatot hordoznak.
- Árfolyamkockázat: Egy 7%-os APY semmit sem ér, ha az alaptőke 30%-ot esett.
- Adózás: A staking jutalmak forintban számított értékét érdemes menet közben nyomon követni.
- Koncentráció: Kerüld a kizárólag egy validátorra vagy protokollra épülő kitettséget.
Melyik hálózat vezet ténylegesen?
A „vezet” szó itt értelmezéstől függ. Tőkevonzás és biztonság szempontjából az Ethereum az első – de a hozam nem kiemelkedő. Hozam/kockázat arány alapján a Solana vonzóbb képet mutat, ha valaki elfogadja a hálózat korábbi instabilitásának örökségét és az összetettebb liquid staking dinamikát. Kísérletezés és magasabb APY vadászathoz az Avalanche és egyes Cosmos zónák lehetőséget adnak – de ezek kisebb likviditású piacok, ahol a kockázat is arányosan nagyobb.
Nincs egyetlen helyes válasz. A Blockworks adatai jó kiindulópontot adnak, de önmagukban nem hoznak befektetési döntést.
Összefoglalás
A staking nem passzív jövedelem a szó klasszikus értelmében – aktív döntéseket, folyamatos figyelmet és kockázatvállalást igényel. A különböző hálózatok eltérő hozam-kockázat profilt kínálnak: az Ethereum stabil, de szerény hozamú; a Solana magasabb APY-val csábít, de bonyolultabb kockázati képpel; a kisebb L1-ek pedig még magasabb számokat ígérnek, cserébe nagyobb bizonytalansággal.
Magyar befektetőként az adózási környezet is figyelmet érdemel – a 15%-os SZJA-kulcs kezelhető, de a nyilvántartás-kötelezettség nem hanyagolható el. Ha valaki komolyan fontolgatja a stakingbe lépést, az első lépés nem a legjobb APY megkeresése, hanem annak megértése, hogy pontosan mi is az, amit lekötne – és mi történik, ha valami rosszul sül el.
Heti összefoglaló a postaládádba
Ha hasznos volt ez a cikk: hetente egy levelet küldök arról, mi történt a kripto világában, miért számít, és mit érdemes fenntartásokkal kezelni.
