- A centralizált tőzsdéken tárolt Bitcoin mennyisége 14%-kal csökkent az év elejétől, jelenleg csupán 2,5 millió BTC érhető el – ez olyan alacsony szint, amit utoljára 2022 nyarán láttunk.
- Az intézményi befektetők, ETF-alapok és vállalati kincstárak folyamatosan akkumulálnak, míg a kisebb befektetők sem sietnek eladni – így nem jut el több Bitcoin a piacra.
- Az OTC piacokon is hasonló szűkülés figyelhető meg, amely jelentős ármozgásokhoz és volatilitás-növekedéshez vezethet a közeljövőben.
A Bitcoin ára 2026-ban újra komoly figyelmet kap, és bár első ránézésre a piac viszonylag nyugodtnak tűnik, a felszín alatt annál fontosabb folyamatok zajlanak. Az on-chain adatok szerint a tőzsdéken és az OTC (tőzsdén kívüli) piacokon egyre kevesebb BTC érhető el – ez pedig robbanásszerű ármozgásokhoz vezethet a közeljövőben. De mit jelent ez pontosan, és miért kellene figyelni rá?
A kínálat egyre szűkül
Az év eleje óta közel 14%-kal csökkent a központosított tőzsdéken tárolt Bitcoin mennyisége. Jelenleg nagyjából 2,5 millió BTC található ezeken a platformokon – ez olyan alacsony szint, amit utoljára 2022 nyarán láttunk. A tendencia egyértelmű: a befektetők nem akarnak eladni, inkább hosszú távra tárolják az eszközeiket hidegtárcákban.
Ez nem véletlen. A nagy intézményi szereplők, az ETF-alapok és a vállalati kincstárak folyamatosan akkumulálnak, miközben a kisebb befektetők sem sietnek likvidálni a pozícióikat. Ha valaki nem teszi ki a Bitcoinját a tőzsdére, azt egyszerűen nem lehet megvenni – ez pedig komoly kínálati szűkülést okoz.
Az OTC piacok is egyre üresebbek
Hasonló tendencia figyelhető meg az OTC piacokon is, ahol jellemzően intézményi szereplők bonyolítanak le nagyobb tranzakciókat – ezek azok az ügyletek, amelyek nem jelennek meg a nyilvános könyvekben. A bányászokhoz köthető OTC címeken tárolt BTC mennyisége az év elejéhez képest közel 19%-kal csökkent, és most mindössze körülbelül 134 000 BTC található ezeken a címeken.
Ez azért figyelemre méltó, mert a bányászok hagyományosan az egyik legnagyobb rendszeres eladói a piacnak – nekik folyamatosan fedezniük kell az üzemeltetési költségeiket. Ha ők sem adnak el, az azt jelzi, hogy vagy az áremelkedésre spekulálnak, vagy a bevételeik már bőségesen fedezik a kiadásaikat a jelenlegi árszinten is.
Mit mutatnak a „hosszú távú tartók” adatai?
Az on-chain elemzők egyik kedvenc mutatója az úgynevezett hosszú távú tartók (Long-Term Holders, LTH) aránya – ezek azok a tárcák, amelyek legalább 155 napja nem mozdítottak egyetlen satoshit sem. Ez az arány jelenleg historikusan magas szinten jár.
Leegyszerűsítve: a Bitcoinok egyre nagyobb hányada kerül „mélyfagyasztóba”. Ezek az érmék nem forognak a piacon, nem nyomják le az árat, és ha mégis mozgásba lendülnek, az általában egy markáns áresés vagy éppen egy eufórikus csúcs közelében szokott bekövetkezni. Egyelőre egyik sem látszik a láthatáron.
A „coin days destroyed” mutató is csendes
A Coin Days Destroyed (CDD) nevű mutató azt méri, hogy mennyire „régi” érmék mozognak a hálózaton. Ha valaki egy évek óta mozdulatlan tárcából küld Bitcoint, az sokkal nagyobb értéket képvisel ebben a mérőszámban, mint egy friss tranzakció. Jelenleg a CDD alacsony – ami azt jelenti, hogy a régi befektetők döntő többsége egyelőre nem mozdul.
Ez jellemzően medvés előjelnek számít egy esetleges csúcs közelében, de bullish jelnek akkor, ha az ár még nincs historikus csúcson. A kontextus itt kulcsfontosságú.
Az ETF-kereslet nem csillapodik
2024 januárjától elindult az amerikai spot Bitcoin ETF-ek kora, és a kereslet azóta sem torpant meg érdemben. A nagy alapkezelők – BlackRock, Fidelity, Ark Invest és társaik – folyamatosan vásárolnak, miközben a tőzsdéken egyre kevesebb az eladó. Ez egy klasszikus kínálat-kereslet egyensúlytalanság, aminek az ára előbb-utóbb megmutatkozik.
A helyzet pikantériája, hogy az ETF-ek által felvásárolt Bitcoin szó szerint eltűnik a forgalomból: a custodian (letétkezelő) szolgáltatók cold storage-ba zárják, és ott marad. Minél több intézmény vesz, annál kevesebb marad a piacon azok számára, akik utánuk jönnek.
Miért fontos mindez a magyar befektetők számára?
Sokan itthon is figyelik a Bitcoin árát, de kevesen gondolkodnak a mögöttes folyamatokon. Ha a kínálat tartósan szűkül és a kereslet nem esik vissza, az ár emelkedése nem meglepetés – hanem törvényszerűség. Persze ez nem jelenti azt, hogy holnap vagy jövő héten robban a piac: a kriptoeszközök volatilitása hírhedt, és az árfolyam bármikor komoly esést produkálhat rövid távon.
Aki hosszabb időtávban gondolkodik, annak érdemes tudnia, hogy Magyarországon a TBSZ (Tartós Befektetési Számla) 2010 óta elérhető eszköz, és bizonyos feltételek mellett kriptoeszközökre is alkalmazható. Az 5. év végén teljes adómentesség jár – ez a NAV tájékoztatása szerint is érvényes konstrukció. Érdemes egy adótanácsadóval egyeztetni a részletekről, mert a szabályok összetettek.
Mikor válhat ez kritikussá?
A kínálati szűkülés önmagában nem garantál áremelkedést – ehhez kereslet is kell. A kérdés az, hogy mi válthatja ki a következő keresleti hullámot. Néhány lehetséges katalizátor, amelyet az elemzők emlegetnek:
- Makrogazdasági fordulat: ha a Fed vagy más jegybankok kamatcsökkentési ciklust indítanak, a kockázati eszközök iránti étvágy általában megnő
- Vállalati Bitcoin-felhalmozás: egyre több tőzsdén jegyzett cég követ MicroStrategy-szerű stratégiát, és teszi a mérlegébe a Bitcoint
- Szabályozási tisztulás: ha az USA vagy az EU egyértelműbb jogi keretet ad a kriptoeszközöknek, az újabb intézményi tőkét vonzhat
- Geopolitikai bizonytalanság: a dollár iránt érzett bizalmatlanság egyes régiókban historikusan növeli a Bitcoin iránti érdeklődést
Természetesen az ellentétes irányú kockázatok is valósak: egy nagyobb piaci sokk, egy szabályozói szigorítás vagy egy black swan esemény pillanatok alatt átírhatja a képet.
Összefoglalás
A Bitcoin kínálata 2026-ban minden mérhető dimenzióban szűkülőben van: a tőzsdéken, az OTC piacokon és a bányász-tárcákon egyaránt kevesebb az eladható BTC, mint az elmúlt években bármikor. A hosszú távú tartók aránya historikusan magas, az ETF-kereslet kitart, a bányászok pedig egyelőre nem nyomják a piacot.
Ez nem jelenti azt, hogy az ár csak emelkedhet – a kriptopiac ennél sokkal kiszámíthatatlanabb. De azt igen, hogy ha komoly keresleti hullám érkezik, a kínálati oldal nem lesz képes könnyen és gyorsan reagálni. Amilyen lassan épül fel ez a struktúra, olyan gyorsan tud ármozgást generálni, ha megindul.
Aki befektet, tegye azt átgondoltan, csak annyi tőkével, amelynek elvesztését is el tudja viselni – és lehetőleg értse meg, mibe teszi a pénzét.
Gyakori kérdések
Az intézményi szereplők, ETF-alapok és vállalatok folyamatosan akkumulálnak, azonban nem sietnek eladni. A befektetők hidegtárcákban tárolják eszközeiket hosszú távra, így kevesebb BTC érkezik a tőzsdékre.
Jelenleg 2,5 millió BTC található a centralizált tőzsdéken, ami olyan alacsony szint, amit utoljára 2022 nyarán láttunk. Az év eleje óta közel 14%-kal csökkent ez az érték.
Az OTC (tőzsdén kívüli) piac azokat a tranzakciókat jelenti, amelyeket intézményi szereplők bonyolítanak le közvetlenül egymással, a központosított tőzsdék helyett. Ezek általában nagyobb mennyiségek kezelésére szolgálnak.
Ha kevesebb Bitcoin érhető el a tőzsdéken, akkor kevésbé likvidek a piacok, ami nagyobb áringadozásokhoz vezethet. Egy kisebb keresletváltás is jelentős ármozgást okozhat a korlátozottabb kínálat miatt.
Az intézményi szereplők nagy mennyiségeket vásárolnak és hosszú távon tartanak, így csökken a kereskedésre szánt kínálat. Ez korlátozottabb liquidity és potenciálisan magasabb árakat eredményezhet az alacsonyabb kínálat miatt.
Heti összefoglaló a postaládádba
Ha hasznos volt ez a cikk: hetente egy levelet küldök arról, mi történt a kripto világában, miért számít, és mit érdemes fenntartásokkal kezelni.
