Bitcoin halving: 3 ciklus, 3 tanulság és az utólagos okoskodás

A Bitcoin történetének egyik legizgalmasabb — és legvitatottabb — jelensége a halving. Négyévente körülbelül felére csökken az új bitcoinok kínálata, és ez eddig mindig valami komolyabb árfolyammozgást hozott magával. De vajon törvényszerűség-e ez, vagy csak utólagos okoskodás?

Nézzük meg, mi történt valójában az egyes halvingok körül — számokkal, időpontokkal, és némi egészséges kétkedéssel.

Mi is az a halving, pontosan?

Satoshi Nakamoto úgy tervezte a Bitcoin protokollját, hogy a bányászoknak kifizetett jutalom minden 210 000 blokkonként felére csökken. Ez nagyjából négyévente következik be. Az elgondolás mögött egyszerű közgazdasági logika húzódik: szűkülő kínálat, ha a kereslet nem esik vissza arányosan, általában áremelkedést okoz.

A teljes kibocsátható mennyiség 21 millió BTC, ebből mára már több mint 19,7 millió kerengett forgalomban. Az utolsó bitcoin várhatóan 2140 körül kerül majd kibányászásra — ha addig minden úgy megy, ahogy tervezték.

Az első halving: 2012. november 28.

Az első halving idején a Bitcoin még korántsem volt mainstream téma. A bányászati jutalom 50 BTC-ről 25 BTC-re csökkent, az árfolyam pedig a halving napján nagyjából 12 dollár körül mozgott.

Ami ezután következett, az utólag szinte hihetetlennek tűnik. 2013 végére a Bitcoin ára elérte az 1 100 dollárt — ez több mint 9000%-os emelkedés egy éven belül. Persze ez nem volt lineáris folyamat: útközben komoly volatilitást, összeomlásokat és visszapattanásokat is láttunk. A Mt. Gox tőzsde összeomlása 2014-ben aztán durván visszahúzta az árat.

Fontos kontextus: 2012-2013-ban a Bitcoin felhasználói bázisa töredéke volt a mainak, az intézményi befektetők teljesen hiányoztak, és az egész piac szinte egy kisebb városnyi ember pénzét mozgatta.

A második halving: 2016. július 9.

A jutalom 25-ről 12,5 BTC-re esett vissza. A halving napján az árfolyam 650 dollár körül járt — ez önmagában is figyelemreméltó, ha az egy évvel korábbi, 200 dollár alatti szinteket nézzük.

A 2017-es bika piac ezután írta be magát a kriptó-történelembe. Az árfolyam 2017 decemberére elérte a közel 20 000 dollárt, ami akkori csúcsot jelentett. A növekedés mögött azonban már összetettebb erők húzódtak: az ICO-láz, a média figyelem, a kiskereskedelmi befektetők tömeges megjelenése — nem kizárólag a halving.

2018-ban aztán jött az összeomlás. Az árfolyam egy év alatt visszazuhant 3 000-4 000 dollár környékére. Aki a csúcson vásárolt, annak hosszú és fájdalmas volt a várakozás.

A harmadik halving: 2020. május 11.

Ez volt az első halving, amelyet már a COVID-pandémia árnyékában tartottak. A jutalom 12,5-ről 6,25 BTC-re csökkent. Az árfolyam a halving napján körülbelül 8 500 dollár volt.

2020-2021 aztán egy egészen más típusú bikapiaccal rukkolt elő. A különbség a korábbi ciklusokhoz képest szembeötlő volt:

• A MicroStrategy, Tesla és más vállalatok bitcoint vásároltak mérlegükbe
• Az intézményi letétkezelési infrastruktúra (Fidelity, Coinbase Custody) már működött
• A határidős piacok és opciók széles körben elérhetők voltak
• A Federal Reserve rekordmennyiségű pénzt pumpált a gazdaságba

2021 novemberére az árfolyam elérte a 69 000 dolláros történelmi csúcsot. Majd következett a 2022-es medvepiac, a Luna/Terra összeomlás, az FTX-botrány — és az árfolyam visszaesett 15 000-16 000 dollár közelébe.

A negyedik halving: 2024. április 19.

A legfrissebb esemény: a jutalom 6,25-ről 3,125 BTC-re csökkent. A halving körüli hetekben az árfolyam 60 000-70 000 dollár között mozgott — tehát már a halving előtt is történelmi közelségben volt az előző csúcshoz.

Ez önmagában szokatlan. A korábbi ciklusokban a halvingot megelőzően az árfolyam még messze volt az előző csúcstól. Ez részben az azonnali Bitcoin ETF-ek 2024 januári engedélyezésének köszönhető az Egyesült Államokban — egy olyan strukturális változás, amely korábban nem létezett.

A 2024-es ciklus tehát egyelőre más pályán halad, mint az előzők. Ez figyelmeztető jel azok számára, akik mechanikusan alkalmazzák a korábbi halvingciklusok mintáit.

Mit mutat a „Stock-to-Flow” modell?

A halvingok kapcsán elkerülhetetlen megemlíteni a Stock-to-Flow (S2F) modellt, amelyet a rejtélyes „PlanB” nevű holland elemző dolgozott ki 2019-ben. A modell lényege: minél szűkebb egy eszköz éves kínálata a meglévő készletéhez képest, annál magasabb az értéke — hasonlóan az aranyhoz.

A modell 2019-2021 között rendkívül pontos volt, ami hatalmas figyelmet kapott. Aztán 2022-ben drámaian alulteljesített — az árfolyam messze elmaradt a modell által jósolt szintektől. Az S2F ma már korántsem élvez akkora tekintélyt, mint néhány évvel ezelőtt, és ez jó tanulság: a Bitcoin-piac egyetlen modellel sem írható le tökéletesen.

A ciklusok közötti különbségek

Ha egymás mellé tesszük a három lezárt ciklust, néhány érdekes mintázat rajzolódik ki — de ezeket érdemes óvatosan kezelni.

Az árfolyam csúcsa a halvinghoz képest

• 2012-es halving után: kb. 12-18 hónappal érte el a csúcsot
• 2016-os halving után: kb. 17 hónappal érte el a csúcsot
• 2020-as halving után: kb. 18 hónappal érte el a csúcsot

Ha ez a minta tartja magát, a 2024-es halving alapján a következő ciklikus csúcs 2025 vége, 2026 eleje körül várható — de ezt hangsúlyozottan nem lehet előrejelzésnek tekinteni.

A csúcson elért szorzó az előző csúcshoz képest

Ez az a mutató, amely jól illusztrálja a „csökkenő hozamok” jelenségét:

• Első ciklus: az előző csúcs kb. 90-szeres szorzójával zárult
• Második ciklus: kb. 17-18-szoros szorzó
• Harmadik ciklus: kb. 3,3-szoros szorzó

A trend egyértelmű: ahogy a Bitcoin piaci kapitalizációja nő, egyre kisebb százalékos emelkedésre lehet számítani. Ez nem meglepő — egy billiós piacot jóval nehezebb megkétszerezni, mint egy tízmilliárdosat.

Medvepiacok a halvingok után

Amit a lelkes hangulatban sokan elfelejteni szoktak: minden eddigi bikapiacot komoly medvepiac követett. A csúcsokról mért visszaesések:

• 2013 utáni medvepiac: kb. -86% a csúcsról
• 2017 utáni medvepiac: kb. -84% a csúcsról
• 2021 utáni medvepiac: kb. -77% a csúcsról

Ezek nem kis számok. Ha valaki 10 000 dollárt fektetett be a 2021-es csúcson, 2022 végére 2 300 dollár körüli értéket látott a számlán. Az ilyen drawdownokat a legtöbb befektető nehezen viseli — különösen, ha hitelt is bevont a pozícióba.

Kritikus szempontok: mire nem ad választ a halvingciklus?

A halvingok és az árfolyammozgások közötti összefüggés csábítóan egyszerűnek tűnik, de több lényeges kérdést nyitva hagy.

A korreláció nem egyenlő az okozatisággal. Lehetséges, hogy a halving pszichológiai katalizátorként működik — a médiafigyelem és a várakozás önbeteljesítő jóslattá válik —, nem pedig a szűkülő kínálat közvetlen közgazdasági hatásaként.

Három adatpont kevés. Statisztikailag három ciklus alapján nagyon kockázatos bármit is általánosítani. Egy jelenséghez legalább tíz-húsz megismétlődés kellene ahhoz, hogy valódi mintázatról beszélhessünk.

A makrogazdasági környezet számít. A 2020-2021-es bikapiac egy részét az ultraalacsony kamatkörnyezet és a fiskális stimulus hajtotta — nem kizárólag a halving. Ha ugyanez 5%-os jegybanki kamat mellett zajlott volna, az eredmény valószínűleg más lett volna.

A szabályozási kockázat változó. Egyetlen kedvezőtlen törvényhozási döntés — akár az Egyesült Államokban, akár az EU-ban — felülírhat minden kínálati mechanizmust.

Összefoglalás

A bitcoin halvingok eddig valóban összefüggést mutattak az árfolyam hosszabb távú emelkedésével — de ez nem jelent garanciát, és nem is szabályszerűség a szó klasszikus értelmében. Három ciklus tanulsága annyi: a halvingok után jellemzően emelkedés következett, de mindig volt benne egy brutális korrekciós fázis is, amelyet sokan nem vészeltek át veszteség nélkül.

A 2024-es halving több szempontból eltér az előzőktől: az intézményi infrastruktúra fejlettebb, az ETF-piac megnyílt, a piaci kapitalizáció nagyobb — ez mind