Bitcoin halving: 3 ciklus, 3 tanulság és az utólagos okoskodás

A Bitcoin történetének egyik legizgalmasabb — és legvitatottabb — jelensége a halving. Négyévente körülbelül felére csökken az új bitcoinok kínálata, és ez eddig mindig valami komolyabb árfolyammozgást hozott magával. De vajon törvényszerűség-e ez, vagy csak utólagos okoskodás?

Nézzük meg, mi történt valójában az egyes halvingok körül — számokkal, időpontokkal, és némi egészséges kétkedéssel.

Mi is az a halving, pontosan?

Satoshi Nakamoto úgy tervezte a Bitcoin protokollját, hogy a bányászoknak kifizetett jutalom minden 210 000 blokkonként felére csökken. Ez nagyjából négyévente következik be. Az elgondolás mögött egyszerű közgazdasági logika húzódik: szűkülő kínálat, ha a kereslet nem esik vissza arányosan, általában áremelkedést okoz.

A teljes kibocsátható mennyiség 21 millió BTC, ebből mára már több mint 19,7 millió kerengett forgalomban. Az utolsó bitcoin várhatóan 2140 körül kerül majd kibányászásra — ha addig minden úgy megy, ahogy tervezték.

Az első halving: 2012. november 28.

Az első halving idején a Bitcoin még korántsem volt mainstream téma. A bányászati jutalom 50 BTC-ről 25 BTC-re csökkent, az árfolyam pedig a halving napján nagyjából 12 dollár körül mozgott.

Ami ezután következett, az utólag szinte hihetetlennek tűnik. 2013 végére a Bitcoin ára elérte az 1 100 dollárt — ez több mint 9000%-os emelkedés egy éven belül. Persze ez nem volt lineáris folyamat: útközben komoly volatilitást, összeomlásokat és visszapattanásokat is láttunk. A Mt. Gox tőzsde összeomlása 2014-ben aztán durván visszahúzta az árat.

Fontos kontextus: 2012-2013-ban a Bitcoin felhasználói bázisa töredéke volt a mainak, az intézményi befektetők teljesen hiányoztak, és az egész piac szinte egy kisebb városnyi ember pénzét mozgatta.

A második halving: 2016. július 9.

A jutalom 25-ről 12,5 BTC-re esett vissza. A halving napján az árfolyam 650 dollár körül járt — ez önmagában is figyelemreméltó, ha az egy évvel korábbi, 200 dollár alatti szinteket nézzük.

A 2017-es bika piac ezután írta be magát a kriptó-történelembe. Az árfolyam 2017 decemberére elérte a közel 20 000 dollárt, ami akkori csúcsot jelentett. A növekedés mögött azonban már összetettebb erők húzódtak: az ICO-láz, a média figyelem, a kiskereskedelmi befektetők tömeges megjelenése — nem kizárólag a halving.

2018-ban aztán jött az összeomlás. Az árfolyam egy év alatt visszazuhant 3 000-4 000 dollár környékére. Aki a csúcson vásárolt, annak hosszú és fájdalmas volt a várakozás.

A harmadik halving: 2020. május 11.

Ez volt az első halving, amelyet már a COVID-pandémia árnyékában tartottak. A jutalom 12,5-ről 6,25 BTC-re csökkent. Az árfolyam a halving napján körülbelül 8 500 dollár volt.

2020-2021 aztán egy egészen más típusú bikapiaccal rukkolt elő. A különbség a korábbi ciklusokhoz képest szembeötlő volt:

• A MicroStrategy, Tesla és más vállalatok bitcoint vásároltak mérlegükbe
• Az intézményi letétkezelési infrastruktúra (Fidelity, Coinbase Custody) már működött
• A határidős piacok és opciók széles körben elérhetők voltak
• A Federal Reserve rekordmennyiségű pénzt pumpált a gazdaságba

2021 novemberére az árfolyam elérte a 69 000 dolláros történelmi csúcsot. Majd következett a 2022-es medvepiac, a Luna/Terra összeomlás, az FTX-botrány — és az árfolyam visszaesett 15 000-16 000 dollár közelébe.

A negyedik halving: 2024. április 19.

A legfrissebb esemény: a jutalom 6,25-ről 3,125 BTC-re csökkent. A halving körüli hetekben az árfolyam 60 000-70 000 dollár között mozgott — tehát már a halving előtt is történelmi közelségben volt az előző csúcshoz.

Ez önmagában szokatlan. A korábbi ciklusokban a halvingot megelőzően az árfolyam még messze volt az előző csúcstól. Ez részben az azonnali Bitcoin ETF-ek 2024 januári engedélyezésének köszönhető az Egyesült Államokban — egy olyan strukturális változás, amely korábban nem létezett.

A 2024-es ciklus tehát egyelőre más pályán halad, mint az előzők. Ez figyelmeztető jel azok számára, akik mechanikusan alkalmazzák a korábbi halvingciklusok mintáit.

Mit mutat a „Stock-to-Flow” modell?

A halvingok kapcsán elkerülhetetlen megemlíteni a Stock-to-Flow (S2F) modellt, amelyet a rejtélyes „PlanB” nevű holland elemző dolgozott ki 2019-ben. A modell lényege: minél szűkebb egy eszköz éves kínálata a meglévő készletéhez képest, annál magasabb az értéke — hasonlóan az aranyhoz.

A modell 2019-2021 között rendkívül pontos volt, ami hatalmas figyelmet kapott. Aztán 2022-ben drámaian alulteljesített — az árfolyam messze elmaradt a modell által jósolt szintektől. Az S2F ma már korántsem élvez akkora tekintélyt, mint néhány évvel ezelőtt, és ez jó tanulság: a Bitcoin-piac egyetlen modellel sem írható le tökéletesen. Ezt a jelenséget nagyobb perspektívában a globális likviditási elméletek bukása is jól illusztrálja — még a széles körben elfogadott makroökonómiai modellek sem szolgálnak megbízható Bitcoin-előrejelzésként.

A ciklusok közötti különbségek

Ha egymás mellé tesszük a három lezárt ciklust, néhány érdekes mintázat rajzolódik ki — de ezeket érdemes óvatosan kezelni.

Az árfolyam csúcsa a halvinghoz képest

• 2012-es halving után: kb. 12-18 hónappal érte el a csúcsot
• 2016-os halving után: kb. 17 hónappal érte el a csúcsot
• 2020-as halving után: kb. 18 hónappal érte el a csúcsot

Ha ez a minta tartja magát, a 2024-es halving alapján a következő ciklikus csúcs 2025 vége, 2026 eleje körül várható — de ezt hangsúlyozottan nem lehet előrejelzésnek tekinteni.

A csúcson elért szorzó az előző csúcshoz képest

Ez az a mutató, amely jól illusztrálja a „csökkenő hozamok” jelenségét:

• Első ciklus: az előző csúcs kb. 90-szeres szorzójával zárult
• Második ciklus: kb. 17-18-szoros szorzó
• Harmadik ciklus: kb. 3,3-szoros szorzó

A trend egyértelmű: ahogy a Bitcoin piaci kapitalizációja nő, egyre kisebb százal