- Az IRS 2024 decemberében adatszolgáltatási szabályokat fogadott el a DeFi platformokra, de a Kongresszus 2025 tavaszán az 1996-os Congressional Review Act alapján visszavonta azokat.
- Az eredeti terv szerint a decentralizált pénzügyi szolgáltatók 1099-es formanyomtatványon jelententék volna az ügyfelek tőkenyereségét, de az iparág szerint a decentralizált protokolloknak nincsen hagyományos infrastruktúrájuk az ilyen adatszolgáltatáshoz.
- A politikai vihar eredménye, hogy a DeFi szektor jelenleg kevesebb szabályozási nyomás alatt van, mint az eredeti terv előírta volna, ami jelentős változást jelent az amerikai kriptóiparban.
Az IRS célba vette a DeFi szektort – de mi lett a szabályokból?
Az Egyesült Államok Adóhatósága (IRS) egy ideje már próbálja megregulázni a decentralizált pénzügyek világát. A 2024 végén elfogadott szabálycsomag – amely a DeFi brókereket hagyományos értékpapír-közvetítőkhöz hasonló adatszolgáltatásra kötelezte volna – mára politikai viharba keveredett, és 2026-ra alaposan átalakult a helyzet. Ha lemaradt volna a fejleményekről, érdemes összefoglalni, hol tartunk most.
Mi volt az eredeti terv?
Az IRS 2024 decemberében véglegesítette azokat a szabályokat, amelyek szerint a decentralizált pénzügyi platformok üzemeltetőinek – az úgynevezett „front-end szolgáltatóknak” – jelenteniük kellett volna a felhasználók digitális eszköz-tranzakcióit. A bevezetés tervezett időpontja 2027. január 1. volt, és a szabályok a bitcoint, az ethert és más kriptoeszközöket egyaránt érintették volna.
A logika egyszerű volt: ahogy a hagyományos befektetési brókerek 1099-es formanyomtatványon jelentik az ügyfelek tőkenyereségét az IRS felé, úgy tegyék ugyanezt a DeFi platformok is. Az amerikai Pénzügyminisztérium szerint ez javítja az adóbevallások pontosságát és csökkenti az adóelkerülést a kriptoszektorban.
Aztán közbeszólt a politika
A szabályozás rendkívül megosztó volt – és nemcsak a kriptoiparban. A Kongresszus 2025 tavaszán az 1996-os Congressional Review Act alapján megszavazta a szabályok visszavonását, amit az elnök alá is írt. Ez ritka pillanat volt: egy véglegesített szabályozói aktot parlamenti többséggel söpörtek le az asztalról.
Az iparági szereplők szerint az eredeti szabályok eleve kivitelezhetetlenek lettek volna. A decentralizált protokollok – gondoljunk csak az Uniswapra vagy az Aave-ra – nem hagyományos cégek: sokuknak nincs jogi személyisége, nincs ügyfélkapcsolati rendszere, és KYC-adatokat sem gyűjtenek. Elvárni tőlük egy brókerhez hasonló adatszolgáltatást olyan, mintha az internetszolgáltatótól várnánk el, hogy naplózza az összes weboldalt, amelyet az ügyfél meglátogat.
Bitcoin: a DeFi-vita mellékszereplője, mégis érintett
Fontos kiemelni: a bitcoin technikailag nem DeFi-eszköz a szó szoros értelmében. Nincs rajta okosszerződéses infrastruktúra, nincs natív DeFi ökoszisztéma – maga a Bitcoin-hálózat egy egyszerű, de rendkívül robusztus értékátviteli rendszer. Minden tíz percben kerül egy új blokk a blokkláncra, és a tranzakciók visszavonhatatlanul rögzítődnek – ehhez nem kell sem bróker, sem közvetítő.
Mégis érinti az IRS-vita, méghozzá közvetlenül. Aki bitcoint vált át más eszközre egy DeFi platformon keresztül – például egy wrapped bitcoin (WBTC) pozíción át –, az beleesett volna az eredeti szabályozás hatálya alá. A bitcoin tehát nem mellékszereplő ebben a történetben, hanem az egyik leggyakoribb eszköz, amelyet a DeFi-felhasználók mozgatnak a különböző protokollok között.
Mi maradt a szabályozásból 2026-ban?
Az eredeti DeFi-bróker szabályok ugyan elbuktak, az adókötelezettség természetesen nem szűnt meg. Az IRS álláspontja változatlan: a kriptovaluta-tranzakciókból származó nyereség adóköteles, és a bevallási kötelezettség az adózóra hárul, akkor is, ha a platform nem küld automatikus jelentést.
- Centralizált tőzsdék (pl. Coinbase, Kraken): ezek továbbra is kötelesek 1099-es formanyomtatványon jelenteni – erre vonatkozó szabályok már korábban életbe léptek, és érintetlenül maradtak.
- Decentralizált platformok: jelenleg nincs automatikus adatszolgáltatási kötelezettségük az USA-ban, de a jogi vita korántsem zárult le véglegesen.
- Egyéni felhasználók: a terhük nem csökkent – nekik kell nyilvántartást vezetniük a tranzakcióikról, és bevallaniuk a nyereséget.
Az IRS egyébként nem tétlenkedett: egyre fejlettebb láncelemzési eszközöket (blockchain analytics) vesz igénybe, és együttműködési megállapodásokat kötött olyan cégekkel, mint a Chainalysis. A névtelen blokklánc-tranzakciók anonimitása tehát egyre inkább illúzió – különösen akkor, ha a felhasználó valahol azonosította magát (pl. egy CEX-en).
Mi a helyzet más országokban?
Az USA nem egyedül kísérletezik a DeFi-adózással. Az OECD által kidolgozott Crypto-Asset Reporting Framework (CARF) keretrendszer – amelyhez egyre több ország csatlakozik – szintén automatikus adatcsere-mechanizmust ír elő a kriptoeszközök esetében. Magyarország is az implementálók listáján szerepel, ami azt jelenti, hogy a külföldi tőzsdéken tartott kriptoeszközök sem maradnak a jövőben az adóhatóságok látókörén kívül.
Érdemes megjegyezni: Magyarországon a kriptobefektetésekből származó jövedelemre 15 százalékos SZJA vonatkozik, szociális hozzájárulási adó nélkül – ez az Szja tv. 67/C. §-a alapján 2022. január 1. óta érvényes. A szabályozás tehát itthon is létezik és alkalmazandó, még ha kevesebbet is hallani róla, mint az IRS körüli vitákról.
Miért fontos ez a DeFi jövőjére nézve?
Az IRS DeFi-ügye rámutat egy alapvető feszültségre: a blokklánc-technológia nem ismer határokat és nem kér engedélyt, a szabályozás viszont territoriális és engedélyalapú. Ez az ellentmondás nem oldódott meg azzal, hogy a Kongresszus visszavonta az eredeti szabályokat – csak időt nyert az iparág.
A DeFi protokollok fejlesztői és jogi képviselői egyre inkább felkészülnek arra, hogy a következő szabályozási hullám már átgondoltabb lesz, és nehezebb lesz ellene érvelni. Néhány nagyobb protokoll már most is dolgozik on-chain megfelelési megoldásokon – például olyan okosszerződéses modulokon, amelyek bizonyos szintű átláthatóságot biztosítanak anélkül, hogy a felhasználók teljes anonimitását feladnák.
Ez persze nem egyszerű feladat. A bitcoin alaplogikájával – ne bízz, ellenőrizz – nehezen egyeztethető össze egy kötelező adatszolgáltatási infrastruktúra. De a valóság az, hogy a kriptoipar és a szabályozók között folyó alkufolyamat hosszú évek óta tart, és 2026-ban sincs közel a végéhez.
Összefoglalás
Az IRS DeFi-bróker szabályai 2025-ben politikai vétó áldozatai lettek – de ez nem jelenti azt, hogy a téma lekerült a napirendről. A centralizált tőzsdékre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségek érintetlenek maradtak, az egyéni adózókra háruló terhek pedig nem csökkentek. A bitcoin és más kriptoeszközök DeFi-környezetben végrehajtott tranzakciói egyelőre kisebb közvetlen adatszolgáltatási nyomás alatt vannak az USA-ban – de a láncelemzési eszközök fejlődése és a CARF-keretrendszer globális terjedése ezt a mozgásteret fokozatosan szűkíti.
Ha kriptóban fektet be – akár bitcoinban, akár DeFi-protokollokon keresztül –, a bevallási kötelezettség alól nincs kibúvó. A szabályok változhatnak, a blokklánc azonban nem felejt.
Gyakori kérdések
Az IRS olyan szabályokat fogadott el, amelyek a DeFi platformok üzemeltetőit (front-end szolgáltatók) 1099-es formanyomtatványon való adatszolgáltatásra kötelezték volna az ügyfelek digitális eszköz-tranzakcióiról, hasonlóan a hagyományos értékpapír-közvetítőkhöz.
Az ipar szerint a szabályok gyakorlatilag kivitelezhetetlenek voltak, mert a decentralizált protokolloknak (Uniswap, Aave) nincs jogi személyisége, ügyfélkapcsolati rendszere, és nem gyűjtenek KYC-adatokat – tehát nem képesek teljesíteni a brókerhez hasonló adatszolgáltatást.
Az 1996-os Congressional Review Act alapján, amely lehetővé teszi a parlamentnek, hogy parlamenti többséggel és elnöki aláírással visszavonjon véglegesített szabályozói aktusokat – ez ritka lépés volt.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szerint az adóbevallások pontosságának javítása és az adóelkerülés csökkentése lett volna a cél a kriptoszektorban, hasonlóan ahogy a hagyományos brókerek működnek.
Az 1099-es adatszolgáltatási kötelezettség visszavonása után a DeFi szektor kevesebb közvetlen szabályozási nyomás alatt áll, mint az eredeti terv előírta volna, bár más szintű szabályozások továbbra is érvényben lehetnek.
Mielőtt bármibe pénzt teszel: 12 kérdés
Kétoldalas ellenőrzőlista, amit egy ajánlat vagy egy kiszemelt befektetés mellé tehetsz: költség, kockázat, adózás, és az a kérdés, amit szinte senki nem tesz fel magának. E-mailben küldöm.
