- Az FTX vagyonkezelői több mint 25 pert indítottak a csődbent kriptótőzsde vagyonának visszaszerzéséért, nevezetes befektetőket és cégeket célozva meg.
- A perek célja visszahozni azokat az összegeket, amelyeket Sam Bankman-Fried vezetésével különféle befektetési projektekbe átutaltak, de azok nem térültek meg értékkel.
- Az Anthony Scaramucci, valamint más befektető szereplők közül több százmillió dollárt próbálnak vissza perelni, mivel a csődjog megengedett jogosultságokat biztosít az elveszett vagyon visszakövetelésére.
25 céget perel be a csődbement FTX kriptotőzsde — végtelen harc az elveszett milliókért
Újabb perek, újabb szereplők, egyre bonyolultabb jogi labirintus. Az FTX csődje évekkel a botrány kitörése után sem ért véget — a vagyonkezelők most több mint 25 pert indítottak, hogy visszaszerezzék azt, amit Sam Bankman-Fried és köre elherdált.
Körülbelül egy hónappal azután, hogy egy csődbíró jóváhagyta az FTX újjászervezési tervét, a vagyonkezelők megkezdték a nagyszabású jogi offenzívát. A perek célja egyszerű: visszahozni annyi pénzt a hitelezőknek, amennyit csak lehet. A kérdés az, hogy mennyire lesz ez sikeres — és ki fizeti majd a számlát.
Miről szólnak ezek a perek?
Az FTX vagyonkezelői nem véletlenszerűen perlik be a kiszemelt feleket. A keresetek azokra az összegekre összpontosítanak, amelyeket az FTX vezetősége — főként Bankman-Fried irányítása alatt — különböző befektetési célokra utalt át. A vagyonkezelők szerint ezek vagy veszteséges ügyletek voltak, vagy aránytalanul kevés értéket képviseltek a kifizetett összeghez képest.
Magyarul: az egykori FTX-vezérigazgató és csapata olyanoknak adott pénzt, akik azt nem feltétlenül „keresték meg” — most ezeket az összegeket akarják visszakövetelni. A jogi alap jellemzően a csalárd átruházás vagy a preferenciális kifizetés tana, ami csődjogban meglehetősen erős fegyver lehet.
Kik az érintettek?
Néhány figyelemre méltó név szerepel a vádlottak között. Ezek nem ismeretlen szereplők — az FTX a csúcson valóságos celebbefektető-mágnesként működött.
- Anthony Scaramucci és a SkyBridge Capital: Az FTX több mint 100 millió dollárt követel vissza Scaramuccitól és befektetési alapjától. Bankman-Fried különféle projektekbe fektette ezt az összeget — a SALT konferencia szponzorálásától kezdve SkyBridge-alapokig. A vagyonkezelők szerint ezek értelmetlen befektetések voltak, amelyek a hitelezők kárára történtek.
- Storybook Brawl fejlesztői: Az FTX 2022-ben felvásárolta a Good Luck Games nevű stúdiót, a Storybook Brawl alkotóit. A per azt firtatja, hogy ez az akvizíció valóban indokolt volt-e, vagy csupán pénzt szívott el a rendszerből.
- Jean Chalopin, a Deltec Bank elnöke: Chalopin neve nem ismeretlen a kriptovilágban — a Deltec Bank a Tether egyik fő bankpartnere volt. Az FTX-szel való kapcsolata most jogi vizsgálat tárgya.
A lista ennél persze hosszabb. A vagyonkezelők több mint 25 pert indítottak, és a jelek szerint ez csak a kezdet.
Sam Bankman-Fried — hol tart az ügy?
A perek hátterében ott van az alapsztori: Bankman-Fried 2023 novemberében minden vádiratban bűnösnek találtatott, és 2024 márciusában 25 év börtönbüntetést kapott. A büntetés mértéke még az ügyészséget is meglepte egy kicsit — az ítélet egyértelműen üzenetet küldött a kriptoiparnak.
A börtönbüntetés azonban mit sem old meg a hitelezők szempontjából. A pénz — vagy annak nagy része — eltűnt, a vagyonkezelők pedig most kőről kőre próbálják felépíteni, mi hova ment. Ez az a pont, ahol a 25+ per képbe kerül.
Mennyi pénzről van szó összesen?
Az FTX csődje idején a hiány becslések szerint 8 milliárd dollár körül mozgott — ennyi pénzt hiányoltak a vásárlói számlákon. A tényleges veszteség ennél is magasabb lehet, ha a különböző befektetések, kölcsönök és „eltüntetett” összegeket is számoljuk.
A visszaszerzési folyamat meglepően jól alakult bizonyos szempontból: a vagyonkezelők 2024-ben és 2025-ben több milliárd dollárt sikeresen behajtottak különböző eszközök értékesítésével, jogi megállapodásokkal és visszakövetelésekkel. A hitelezők egy része már kapott részleges kifizetést — de a teljes összeg visszaszerzése egyelőre illúzió.
A bitcoin és más kriptoeszközök árának alakulása sokat segített ebben. Amikor az FTX összeomlott, a bitcoin árfolyama mélypontján volt — az azóta bekövetkezett árfolyam-emelkedés a zárolt kriptoeszközök értékét is megemelte, ami kedvező a hitelezőknek.
Mit jelent mindez a kriptoipar számára?
Az FTX-ügy tanulságai messze túlmutatnak egyetlen csődbírósági eljáráson. Néhány fontos következmény:
- A „nem a te kulcsod, nem a te bitcoinod” elv soha nem volt ennyire aktuális. Az FTX ügyfelei olyan tőzsdén tartották a pénzüket, amelyről kiderült, hogy ügyféleszközöket használt fel saját céljaira.
- A szabályozói nyomás megnőtt. Az ügy közvetlen katalizátora volt az USA, az EU és más jogrendszerek kriptopiaci szabályozási hullámának. A MiCA (Markets in Crypto-Assets) részben éppen az ilyen típusú visszaélések megelőzésére született.
- A befektetők bizalma sérült, de nem tört meg véglegesen. A bitcoin árfolyama az FTX összeomlása után mélypontra süllyedt, majd fokozatosan visszakapaszkodott — ez mutatja, hogy a piac szétválasztja az egyes szereplők megbízhatóságát a mögöttes technológia értékétől.
- A jogi precedens számít. Hogy a vagyonkezelők mennyit tudnak visszaszerezni, az megmutatja, hogyan lehet kezelni a jövőbeli kriptotőzsde-csődöket. Ez a folyamat jelenleg is formálja a csődjog és a kriptoeszközök kezelésének kapcsolatát.
Lesz ennek vége?
Rövid válasz: nem hamar. A csődbírósági eljárások évekig elhúzódhatnak, különösen, ha az érintett felek megfellebbezik a döntéseket. Scaramucci például már jelezte, hogy vitatja a követeléseket — és ez várhatóan nem lesz az egyetlen vita.
A 25+ per indítása egyszerre jelent erőt és kétségbeesést. Erőt, mert a vagyonkezelők komolyan veszik a dolgukat és aktívan próbálják visszaszerezni a hitelezők pénzét. Kétségbeesést, mert ha ennyi különböző irányból kell összevadászni a forrásokat, az azt is jelzi: az FTX pénze nagyon sok helyre szétszóródott.
A hitelezők egy része végül valószínűleg visszakap valamit — de aki azt remélte, hogy teljes kárpótlást kap, az feltehetően csalódni fog.
Összefoglalás
Az FTX csődje nem ért véget az ítélethirdetéssel. A vagyonkezelők most jogi eszközökkel próbálják visszaszerezni azt, amit Bankman-Fried és köre elherdált — több mint 25 pert indítva cégek és magánszemélyek ellen. Az érintett összegek százmillió dolláros nagyságrendűek, az eljárás évekig elhúzódhat.
A bitcoin és a kriptoipar szempontjából ez az ügy hosszú árnyékot vet: emlékeztet arra, hogy a decentralizált technológia mögött is állnak emberek — és az emberek hibáznak, sőt néha szándékosan visszaélnek a bizalommal. A kulcs tanulság változatlan: csak olyan platformon tartsd a kriptoeszközeidet, amelynek valóban megbízol a működésében — és lehetőség szerint gondolkodj saját tárolóban is.
Gyakori kérdések
A vagyonkezelők azokra az összegekre összpontosítanak, amelyeket az FTX vezetősége különféle befektetési célokra utalt át, de amelyek nem hoztak megfelelő értéket a hitelezőknek. Ezek a perek a csődjogban megengedett eszközök, mint a csalárd átruházás és a preferenciális kifizetés visszakövetelése alapján indultak.
Anthony Scaramucci a SkyBridge Capital befektetési alap vezetője. Az FTX több mint 100 millió dollárt követel vissza tőle, mivel Bankman-Fried különféle projektekbe (például a SALT konferencia szponzorálása, SkyBridge-alapok) fektette ezt az összeget, amit a vagyonkezelők értelmetlen befektetésnek tartanak.
A perek elsősorban a csődjogban megengedett két erős eszközön alapulnak: a csalárd átruházás tanán (fraudulent transfer) és a preferenciális kifizetés tanán (preferences), amelyek lehetővé teszik a csődbírónak az elveszett vagyon visszakövetelését.
Bár az FTX csődje több év előtt kezdődött, a jogi eljárások és a vagyonkezelés hosszú folyamat. Az újjászervezési terv jóváhagyása után kezdődött meg a nagyszabású jogi offenzíva a pénz visszaszerzéséért.
Az FTX több százmillió dolláros vagyont próbál visszaszerzett, de a jogi eljárás hosszú és bizonytalan. A tényleges visszakövetelt összeg a perek kimenetelétől és a követelt felek fizetőképességétől függ majd.
Mielőtt bármibe pénzt teszel: 12 kérdés
Kétoldalas ellenőrzőlista, amit egy ajánlat vagy egy kiszemelt befektetés mellé tehetsz: költség, kockázat, adózás, és az a kérdés, amit szinte senki nem tesz fel magának. E-mailben küldöm.